|
Témaindító hozzászólás
|
2016.09.10. 20:27 - |
| Sethel sétáltunk le a hegyről, és a Castal tóhoz értünk. Leültem a part mellé és a vízet kezdtem el nézni. |
[33-14] [13-1]
Seth:
Túl vagyunk rajta. Bizonyíthattam neki, plusz lesz egy új jövevény is. Mosolyogva mellé feküdtem majd elaludtunk. |
Shirana
Elmosolyodtam. Hát benne van. Visszanyaltam majd, amikor mögöttem járkált bólintottam. Azt hiszem megtörtént. |
Seth:
-Hmm..Egy kis Shirana nem is lenne rossz.-vigyorogtam. -Komolyra véve a szót, én benne vagyok!-mosolyogtam majd jól pofán nyaltam és magamhoz öleltem. -Van egy ötletem..Ha ennyire szeretnéd, akár most is összehozhatjuk..-kuncogtam majd felhúztam a földről, és mögé álltam, csak arra vártam hogy kimondja szabad,vagy sem. Addig is hozzá simultam és a hátsójánál keringtem összevissza. |
Shirana
Elmosolyodtam. Mondjuk az elején kicsit megijedtem, de aztán rájöttem, hogy viccel. Mosolyogva néztem a szemébe. Vettem egy mély levegőt és kimondtam. -Szeretnék egy kölyköt. Hogy tudjam tényleg szeretsz és hosszútávon is szeretni fogsz-mondtam ki és, habár izgultam, de kicsit meg is könnyebbültem, így, hogy kimondtam. Szájon nyaltam majd kíváncsian vártam, hogy mit válaszol. Nem tudom, hogy bevállalja-e, de az biztos, hogy én nagyon szeretném. |
Seth:
Meglepett az,amit kérdezett. Furcsa volt ,de ugyanakkor tetszett. Kedzem azt hinni hogy most helyre hozhatom a dolgokat. -Sajnálom Shirana, de nem szeretlek..-sóhajtottam,majd a szemeibe néztem. -Imádlak te kis vadóc..-súgtam a fülébe kuncogva, majd bólintottam egyet. -Bárrmi lennék, bármit megtennék, csak hogy tudd mennyire szeretlek, és hogy csak téged akarlak...Eddig is téged akartalak, most is téged akarlak, és csak is téged akarlak a későbbiekben is.-vigyorogta rá majd nyalogatni kezdtem, és szépen lassan "ráfeküdtem" , de nyílván nem úgy hogy összenyomjam. Feje a két mellső lábam között volt, így tökéletes szögből tudtam nézni a csillogó szemeit. Megnyaltam a nyakát. A szívem hevesebben kezdett verni, majd vágyakozón néztem rá. |
Shirana
Elmosolyodtam. Azt hiszem megbocsátottam neki. Úgy tűnik tényleg megbánta....legalábbis remélem. S most újra éreztem, hogy szeret. Akár régen. -Seth...- kezdtem-Tényleg szeretsz engem? Csak engem? - kérdeztem a szemébe nézve-S, ha szeretsz, akkor bármit megtennél, hogy bizonyísd, hogy szeretsz? Hogy tudjam, hogy szeretsz? - kérdeztem. |
Seth:
Sóhajtottam. Hát jó,ha Shirana így akarja, akkor végig szenvedem a dolgot. Amikor nekem dőlt, határozott és magabiztos mozdulattal öleltem magamhoz ,majd megnyaltam a pofiját. Azon voltam hogy most már többet ne hibázzak, és csak vele lehessek akadályok,és hülyeségek nélkül. |
Shirana
-Lehet, de akkor is megérdemled- mondtam- Mellesleg jólesik, hogy kicsit te is szenvedsz a történtek után. Legalább az egyik feléért.-mondtam és nekidőltem a bundájának. Már el is felejtettem, hogy milyen selymesen puha bundája van. Közelebb bújtam hozzá. Újra azt akartam érezni, hogy Seth az "enyém". Csak az enyém. Ez elég nehezen sikerült, hisz nem felejtettem el a hazatérésem első felét, de azért jó érzés volt. |
Seth:
-Haha..Vicces. Tudom hogy hibáztam,de azért ennyire már ne..-forgatta ma szemeimet ismét. Na igen,ez az a helyzet amit nehezen tudok elviselni...De hát megérdemlem ez tény, valahogy majd csak tőlélem, bár ahogy Shiranát ismerem,képes lenne minden áldott nap ,minden percben emlékeztetni a dologra. -Ez egyáltalán nem vicces.-fintorodtam el. |
Shirana
Elvigyorodtam. Nem én tehetek róla, hogy hülyeséget csinált, hát vállalja a következményeket. -Ha téged zavar, akkor biztosan- vigyorogtam gonoszul- Mellesleg megérdemled- néztem rá sokatmondóan. Még mindig dühös vagyok rá és egyben szomorú is, hogy ezt tette velem és a kölyökkel. Attól még szeretem, de most az a lényeg, hogy Sethnek ne legyen nyugta ezek után. Hmm....Szerintem unásig fogom emlékeztetni öngyilkos kísérletére. Komolyan azt hitte sikerülhet? Nem hagynám. Több esélye van arra, hogy én lököm le, minthogy önszántából ugorjon. |
Seth:
Shirana szarkasztikus mondatára csak megforgattam a szemeimet. -Most akkor ezzel fogsz csesztetni?!-pillantottam rá. |
Shirana
Végignéztem, ahogy Silver elmegy. Szomorú látvány volt, de nem tudtam mit tenni. Az csak rontott volna a helyzeten, ha visszahívom. Talán jobb, ha most egy kicsit egyedül marad. Még túl fiatal ahhoz, hogy a seb, amit Seth okozott a szívében ne gyógyuljon be. Talán majd épp szomorkodása közben talál rá az igazira. Esetleg néhány év múlva, amikor elég idős lesz hozzá valaki helyreállítja az életét, hogy soha ne legyen szomorú. Legalábbis reménykedem benne. Még előtte van az élet és számtalan lehetőség. Remélem nem fog sokáig szomorkodni és éli tovább az életét. Sethre néztem. Nem tudom, hogy mire gondolt egy tüzelő nőstény mellett, de elég félreérthető volt. -Hmm...Lehet, hogy megyek és leugrom a hegyről, reménykedve benne, hogy minél többen sírnak majd utánam-mondtam szarkasztikusan. Mostmár mellette feküdtem, mert kezdett kényelmetlen lenni a fekhelyem. Nem Seth miatt, hisz neki nyugodtan lehet kényelmetlen, hisz megérdemli. Örüljön, hogy nem vérfarkasként feküdtem rá. |
Seth:
-Tudom hogy az vagyok...-sóhajtottam egy nagyot. Mikor láttam hoyg Silver elmegy,fájt érte a szívem,de nem mutattam ki,Shirana mégiscsak jobban érdekelt. -És akkor most mit akarsz?-kérdeztem tőle. Rajta állt minden. Devil közben eltűnt épp olyan gyorsan ahoygan jött. |
Silver
Mivel nem nagyon volt kedvem most senkivel se beszélni meg együtt lenni így szóltam - Örülök hogy megismerhettelek Black Devil. - mosolyogtam rá - téged is Shirana - pillantottam a nőstényre, majd a tekintetem Sethre vándorolt és a csalodotság és a szomorúság megint elötört belöllem. - Nos én léptem, sziasztok. - köszöntem el és még egy szúros pillantást vettetem Sethre hogy tudja, lehet soha az életben nem bocsájtok meg neki. Azzal aktiváltam a képességem és futottam, le a tóhoz be az erdőbe, és ott egy kisebb barlangra amit már korábban megtaláltam. Alig hogy beértem könnyekben törtem ki, lefeküdtem és csak sírtam, míg el nem aludtam. |
Shirana
Megdobbant a szívem, amikor magához húzott, de ezt nem mutattam ki. Ne higgye azt, hogy ilyen könnyen megbocsátok. Azt ki kell érdemelni. -Akkor is hülye voltál- súgtam a fülébe- Bár, lehet, hogy még most is az vagy, ezt még nem döntöttem el-mosolyodtam el majd büntetésképpe szó szerint ráfeküdtem. Megérdemli. Majd a Silverrel társalgó szellemre néztem. Furcsa látvány volt, de úgy tűnik ez Silvert nem igazán izgatta. -Semmi gond, majd én helyreteszem, ha kell-mondtam Devnek , miután befejezte a Sethnek intézett szavait. Tényleg nem kell aggódnia, mert ha még egyszer ilyesmit tesz majd cafatokra tépem, aztán utána megyek az alvilágra, hogy ott is cafatokra téphessem. Szép gondolat. |
Seth:
Shiranától is kaptam az áldást, plusz le is támadt. Teljesen megtudom érteni, viszont nem tudtam rá haragudni, itt egyedül én vagyok a hibás, és ezt fáj beismerni. Hogy lehettem ekkora hülye. Sajnos a büszkeségem nagyobb annál,hogy megalázkodva kitárjam érzéseimet úgy hogy 3 nőstény is hallja...Így inkább mikor Shirana fölém hajolt, átöleltem a nyakánál fogva, magamhoz húztam és a fülébe súgtam; -Megértem ah többet látni sem akarsz, de akkor is szeretlek, és Devilnek is igaza van..Jobban meg keleltt volna becsülnöm téged és nem kikezdeni egy mondhanti,még kölyökkel...Sajnállak mindkettőtöket, de nem akarlak elveszíteni.-súgtam a fülébe közben még szorongattam. -Silver,sajnálom,megértelek..-sóhajtottam.
Black Devil:
Hallgattam Sethtet, remélem megjön az esze, és Shirana is ad neki egy esélyt. Silver kijelentette hogy többet nem kíván beszélni vele, így nem is erőlködöm. Aztán a fiatal kis nőstény hozzám szólt. -Örülök Silver, igen, én vagyok Black Devil. Hát a legendák sok mindenről szólnak..-kacsintottam rá, majd egy hatalmasat vonyítottam. Vonyításom megtörte az égen lévő borús,fekete felhőket, így azok szertefoszlottak. -Seth, ezt nem miattad tettem, hanem Shirana és Silver miatt. Tudod jól,hogy sosem mutatnám ki ezt az oldalam. Ne kelljen mégegyszer közbelépnem, tudod jól,mire vagyok képes,nálam a gyilkolás sem jelent problémát, ahogy az sem hogy helyre tegyelek.-morrantam fel. |
Silver
Meglepödem és ledöbbentem, hogy egy farkas hogy lehet ilyen hülye, még ha hím is ez már akkor is sok. Végig néztem ahogy Shirana leteremti. Én is oda szaladtam és jó erősen oldalba löktem. - Nagyon dühös vagyok rád Seth, de hogy képzelted ezt. - Morogtam rá fenyegetően. - Én nem beszélek veled mostantól. - jelentetem ki, majd Black Devilhez fordultam őszinte csodálattal. - Te vagy Black Devil? - kérdeztem. - De jó hogy találkoztunk, egyes farkasok szerint igazi legenda vagy. - mondtam olyan hangon amit egy kis gyerek ad ki aki a példaképéről beszél. |
Shirana
Elindultam Silverrel fel a hegyre Seth után. Ott aztán olyan fogadott, amire nem számítottam. Seth le akart ugrani a szikláról. Én már épp indultam volna, hogy megállítsam az idiótát, erre valami iszonyú furcsa történt. Black Devil szelleme jelent meg és jól kioktatta Sethet tettéért. Hát, megérdemelt. Most én jövök.- Te teljesen megőrültél!? - indultam meg Seth felé dühösen- Hogy gondolhattad ezt? Megölnéd magad? Na persze! Azt hiszed ezt hagynánk! Ha sikerülne kijátszanod minket vagy a fekete farkast , akkor sem menekülnél hidd el! Utánad mennék még a pokolba is, csak hogy, ha más nem jól megverhesselek!- mondtam dühösen majd fellöktem és a hanyatt fekvő farkas fölé álltam, hogy a szemébe nézhessek. -Szerinted ez megoldás!? -morrantam fel és rávicsorítottam Sethre, hogy hangsúlyozzam milyen dühös vagyok. Azért az arcvonásaimat hamar rendbe szedtem és úgy vártam Seth magyarázatát. Nem hiszem el, hogy azt hitte ez megoldás! Megbánt két farkast , és aztán fokozza két megbántott dühös farkasra, akik majdnem megbántott, de végtelenül szomorú farkasok lettek. |
Seth:
Szinte száguldoztam, egyenesen fel a hegy legmagasabb pontjára. Egyszer csak Shirana vonyítása zökkentett ki. Megálltam, körbe-körbe kezdtem járkálni, most mi legyen ? Nem, elég galibát okoztam már, jobb lesz mindenkinek ha nem leszek itt...Folytattam az utat fel a hegyre. Mire felértem a lábaim remegtek, túl erőltettem magam. Nem baj. Kerestem egy utat, amiről ha leugrok, biztos a halál. Lassan rá sétáltam, olyan volt akár egy palánk, de meredek volt. Hirtelen dörögni kezdett az ég. ~Ez mi ? Ezt nem én csináltam...~gondoltam,majd mentem tovább, a végére értem. Az eső szakadni kezdett, ez furcsa volt. Épp ugrottam volna, amikor valami meglökött. Láthatatlan volt és hideg akár a hó. Elkapott a nyakamnál fogva és hátrahúzott, gurultam párat, már nem voltam azon a nagyon magason. Felkeltem,megráztam a fejem. -Ki vagy ?-morogtam egy nagyot. -Hagyj békén,mit akarsz tőlem?!-vicsorogtam, közben figyeltem. Ami ezután történt az megrázó volt, sokkoló, és minden más, ami rossz dolog. Leszállt egy hatalmas ködfolt, amelyből szépen lassan egy fekete farkas rajzolódott ki, vörösen izzó szempárral, a köd pedig eltűnt. Várjunk csak, ismerem őt. Black Devil. Mikor tudatosult bennem, hogy a Kayla Völgy szelleme, aki örök életében gyilkos volt ,a halál torkából "mentett ki". Körbe járt, én pedig lefagytam. Ekkor megszólalt Devil. -Figyelek mindenkit, tudok mindenkiről mindent. Amit tettél nem szép dolog, viszont meg tudlak érteni. Ám ez, hogy elbújsz a problémák elől, és inkább megölnéd magad, egyáltalán nem megoldás. Ezzel még nagyobb fájdalmat okozol,kifejezetten nagy kínt mindkét nőstény számára. Én is nőstény vagyok, és voltam már szerelmes, nekem kölyköm is van, nem hagyhatod magukra őket, légy végre magabiztos, céltudatos hím, aki erős és tiszteli a nőstényeket! Hiába próbálkozol, nem fogom engedni, hogy megöld magad, mert ez nem megoldás. Menj vissza hozzájuk, és mondd el nekik amit kell, hallgass a szívedre, különben mindhárman szenvedni fogtok, ráadásul az egyik még kölyök, ő nem a te súlycsoportod!-vetett rám egy szúrós pillantást. Befejezte,de nem tűnt el,én pedig ott álltam szótlanul és csak bólogattam hogy igaza van. -Kö..Köszönöm.-nyögtem ki végül. Furcsa volt ez az egész. Szemem sarkából még csak most vettem észre,hogy mindkét -számomra nagyon fontos- nőstény végignézte a kis jelenetet. Rájuk néztem, kiváncsian vártam mit reagálnak, hogy fognak hozzám állni azután hogy látták, szó szerint ki akartam nyírni magamat. |
Silver
Döbbenten néztem Seth után. Elfutott csak úgy elfutott, ez nagyon feldühített. - A hímek hülyék! - morogtam, majd Shiranára néztem. - Valami hülyeséget fog csinálni, jobb ha utána megyünk és megállítju, még ha nem is akarom egy jó ideig látni, kárt ne tegyen már magában. - Sóhajtottam, majd elindultam Seth után. |
[33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
