|
Témaindító hozzászólás
|
2015.09.24. 18:55 - |
Unatkozva feküdtem a fűben, egy fűszálat piszkálva. Elmerengtem, vajon miért vagyok itt, ahol most. Mi ez az egész? Ki az a nagy termetű fekete királynő, akit ha meglátok, késztetést érzek, hogy meghajoljak. Mi ez a völgy, hol dúsan zöldül a fű, és vadban gazdag? Ki ez a két falka, akik szigorúan, mégis békésen élnek egymás mellett?
Kérdésekkel bombáztam elmém, amikre még magam sem tudam válaszolni. |
[76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
-Igen,a szellemek.-befejeztem a mondatot,majd a Holdra pillantottam újra. Ekkor mintha valami villámcsapás ért volna,szemeimre fehér homály ült egy időre. Ez idő alatt értettem meg mindent. Szemeim újra vörösen izzottak,kívülről kissé félelmetes lehettem. Megráztam a fejem. -Rájöttem.-kissé szaporábban vettem a levegőt.-Nem lesz itt semmiféle harc,azt hittem a múltam miatt nem léphetek kapcsolatba az ősökkel,de ők megtették ezt most. Nem harc készülődik,hanem azt akarják,hogy átadjam azt a tudást a Fekete Mágiáknak,amit az évek alatt össze szedtem. Ezt üzenték: "Te vagy az első,ki megállta a helyét,a Mágiák mától biztonságban vannak,de korántsincs vége az életnek,add át tudásod az egyiknek,s meglásd,te leszel az,akit majd a legtöbben tisztelnek,nyers erődet és kisugárzásodat siker koronázza,te vagy a királynő,a Fekete Mágiák legjobbja".-idéztem szó szerint.
-Na jó,sosem szerettem ha így dicsérnek,ez olyan mint az öndícséret,de végre tudjuk hogy miért vagyunk itt. Te leszel a leszármazottam!-mondtam őszintén,lehet hogy ez egy kicsit gyors volt neki és sok,de ez van. |
- Szellemek? - kérdeztem rá, kíváncsian. - Igen, ebben a völgyben van valami... |
-Hát ez elgondolkodtató kérdés. Ilyenről még soha életemben nem hallottam,hogy egyszerre akár 5 Fekete Mágia is lehet,főleg egy időben,egy helyen. Talán az ősi szellemeknek tervük van velünk,jobban mondva veletek. Én a múltam miatt már nem tudok kapcsolatba lépni a szellemekkel,de ti talán még igen,ők magyarázatot adhatnak erre,én nem. Viszont ha nem ez az egyik megoldás,akkor a másik az,hogy ezt a sors akarta így hogy védjük a völgyet. Ez egy mágikus völgy...-válaszoltam. |
Csak mosolyogtam az első mondatára.
- Sok mindent. Miért vagyunk mi? - néztem Devilre. |
-Van aki szerint az vagyok.-mosolyogtam.-A kor csak egy szám,amég a szervezetem bírja a harcot,addig fiatal vagyok.-kuncogtam,majd komolyra váltottam.
-Van amit tudni szeretnél a Fekete Mágiákkal kapcsolatban?-vetettem fel,hiszen hogyha ez nyugtalanítja,akkor talán én segíthetek. |
- Ja, azok a Fekete Mágiás dolgok... - mondtam, majd a nyakamban lógó csillagra néztem. Aztán Devil amulettjére. Mit jelentsen ez?
- De hát te nem is vagy öreg - mosolyodtam el. |
-Azaz a Fekete Mágiás dolgok ? -felhúztam az egyik szemöldököm. -Figyelj,mi sosem voltunk átlagosak,és nem is leszünk,így az életben sok olyan dolog lehet amit nem értesz meg. Egyenlőre. Ha olyan vénség leszel mint én,már tudni fogod az élet legkisebb titkait is.-mosolyogtam. |
- Hát, hogy itt vagyok... Meg hogy te is... Meg ilyenek... - vontam vállat. |
-Hogy érted ezt ? Mi az a minden?-bombáztam újabb kérdésekkel. Próbáltam kihúzni belőle mire is gondol igazán,mi nyomja a lelkét. |
- Minden olyan furcsa... - pillantottam Devilre. Most csak így tudtam kifejezni magam. |
-Hmm...-elhallgattam egy ksi időre.-Én ennyi idősen csak akkor nem tudtam aludni,ha valami bántott legbelül vagy pedig csak hajtott a vérem.-elmosolyodtam,majd újra komoly lettem.-Mi miatt nem tudsz aludni?-tettem fel egy újabb kérdést. |
- Unatkozom... - terültem el ismét a füvőn. - Aludni pedig nem tudok...
Elhúztam a szám. Nem bírtam aludni. Televoltam gondolatokkal. Jókkal, rosszakkal, és nem értettem semmit... |
-Mit csinálsz itt ilyen későn egyedül?-néztem rá lassan. Tekintetem képes a lelkek mélyére hatolni. Egy valamit tudtam,amit senki más nem. Márpedig azt,hogy mi lesz az én sorsom,Crudelisé,és Demoné. Nem árulhatok el senkinek semmit. Egyenlőre. Ezért úgy általánosságba érdeklődtem,s próbáltam "beléverni" azt,hogy legyen egy nap olyan mint én,hogy bármit elérhessen az életben,s egyszer a nyomdokaimba lépjen. |
Egyszercsak megéreztem Devil szagát. Egy fordulással ülésbe perdültem.
- Neked is! - válaszoltam neki, majd végignéztem rajta. Hihetetlen kisugárzása van. |
Nyugtalanul mászkáltam,át az erdőből,egészen a rétre. Ez nem volt kis távolság,mégsem kottyant meg cseppet sem. Az este eljött,a Hold bevilágította a völgyet,egy ideje nem történt semmi. Ez az ami nyugtalanít,túl rossz előérzeteim vannak,de még én sem tudom mi lesz a jövőben. Sosem történt még ilyen hogy érzem valaminek be kell következnie,mégsem történik meg. A rét közepénél megálltam,s szaglászni kezdtem,betolakodóknak semmi jelét nem érzékeltem,viszont egy falkatársamét igen. Crudelis felé vettem az irányt. Próbáltam mutatni a nyugodt,büszke alfát.
-Szép estét!-szóltam nyugodt,mély hangon,s leültem az égre nézve. |
Unatkozva feküdtem a fűben, egy fűszálat piszkálva. Elmerengtem, vajon miért vagyok itt, ahol most. Mi ez az egész? Ki az a nagy termetű fekete királynő, akit ha meglátok, késztetést érzek, hogy meghajoljak. Mi ez a völgy, hol dúsan zöldül a fű, és vadban gazdag? Ki ez a két falka, akik szigorúan, mégis békésen élnek egymás mellett?
Kérdésekkel bombáztam elmém, amikre még magam sem tudam válaszolni. |
[76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
