Témaindító hozzászólás
|
2015.08.17. 11:33 - |
Tegnap óta nem tudok aludni. Egy éjszakán át nem aludtam,úgy döntöttem elmegyek a folyóhoz és felfrissítem magam. Meg is tettem,kicsit beledugtam a fejemet a vizbe,majd megráztam hogy ne maradjon annyira vizes. Ami miatt ennyire szomorú voltam,az azért van,mert elvesztettem egy családtagomat. |
[11-1]
Észrevettem a szemem sarkából-a fa gyökereinek kiráncigálása közben- hoyg egy vérfarkas figyel. Ránéztem,majd a fát ledobtam,sőt kicsit el is hajítottam. Fújtatva álltam elé. |
Waya:
- Hirtelen megláttam egy hatalmas,koromfekete bundájú,dühöngő vérfarkast átváltozva. Éppen a fákat tépkedte ki a helyéről. ~ Hm.. Nem rossz elfoglaltság,mondhatom.. ~ gondoltam,miközben néztem amit csinál,s elismerőm elhúztam a szám. (Nem tom h kéne ezt leírni xd) A biztonság kedvéért én is átváltoztam,úgy közelítettem meg,majd tőle kb. 3 méterre leültem és csak bámultam. Nem szóltam,nem mozdultam,csak néztem. |
Egyre felemésztett a düh,bánat,szomorúság. Úgy tettem akár egy jegesmedve,a hátsó lábaimra álltam,majd a mellső lábaimmal a földet döngöltem,ez sem segített. Odamentem a mellettem lévő fához,átváltoztam,átharaptam a törzsét és könnyedén kitéptem a földből,a gyökerek amik még fogták csak mégjobban arra sarkaltak hogy legyőzzem a fájdalmat,tovább ráncigáltam. Sírni tudtam volna. |
Waya:
- Meghallottam egy vérbeli farkas vonyítást. Hosszas volt és fájdalmas. Valószínűleg vérfarkas hallathatta. Felkeltette az érdeklődésem,és nem is volt messze tőlem. /Nem,nem zavartak meg a visszhangok,tökéletes és kifinomult hallásom van./ Feltápászkodtam és elindultam a /valószínűleg/ vérfarkas felé. |
Már messziről alaposan megfigyeltem a farkast. Fekete bundája, testalkata és a szemei miatt elég ijesztőnek tűnt, és ha harcra kerüne a sor, akkor biztos nem élném túl. Nem vagyok az a félős típus, szóval még ő sem tud megijeszteni. Szép lassan közeledtem hozzá, már nincs visszaút. |
Biztos voltam benne hogy mások is felfigyeltek a vonyításomra,nem csak a zsákmány állatok. Akkor is fájt a dolog,hogy valakit elveszítettem,aki fontos volt nekem,ugyanis a családomért akár ölök is. A mancsomat az iszapos vízbe döngöltem párszor,de nem tudtam lenyugodni,sajnos valami más kell ahhoz,hogy lenyugodjak. Megéreztem a távolban másik farkas,illetve farkasok szagát. Felálltam és figyelni kezdtem. |
Egy vonításra lettem figyelmes, melyakkora volt, hogy bele borzongtam. Megszaporáztam a lépteimet, kíváncsi voltam ki az, aki lehet a vonítás gazdája. Nem sokára megláttam a fekete farkast, és óvatosan közeledtem felé, nem akartam megijeszteni, vagy enyegetőnek tűnni |
Waya:
- A folyónál ébredtem. Már hetek óta itt vagyok,de csak Midnight - tal találkoztam eddig. ~ Rengeteg farkas... persze.. ~ forgattam meg a szemeimet. Felültem,ittam egy keveset,majd körbenéztem és megráztam fehér bundám. |
A fájdalom egyre felemésztett. Nem tudtam elviselni ezt az egészet. Úgy éreztem mindjárt összeroppanok. Fejemet csak lógatva bánkódtam,míg végül a sok gondolat a fejembe arra késztetett,hogy egy hosszasat,fájdalmasan felvonyítsak. A fél völgyet átvonyítottam. |
A folyó mellett szundikátam békésen, amikor egy légy felzavart álmomból a zümmögésével. Próbálkoztam visszaaludni, de már nem sikerült, így sétálni indultam a folyó mentén, hátha társaságot találok. Bár szeretek egyedül lenni, de ma mág a legyek is keresik a társaságom. Sokat nem veszíthtek. |
Tegnap óta nem tudok aludni. Egy éjszakán át nem aludtam,úgy döntöttem elmegyek a folyóhoz és felfrissítem magam. Meg is tettem,kicsit beledugtam a fejemet a vizbe,majd megráztam hogy ne maradjon annyira vizes. Ami miatt ennyire szomorú voltam,az azért van,mert elvesztettem egy családtagomat. |
[11-1]
|