Témaindító hozzászólás
|
2015.09.02. 15:43 - |
Lindy:
- A barlang környékét ellenőriztem végig, hiába végeznek az őrök jó munkát, azért nem árt az óvatosság. De nem volt betolakodó, a zsákmányállatok szép számmal vannak a területen, a falkánk rendben, így nyugodtan ültem le a barlang szája előtt. A vállam felett néztem be a barlangba, aholis Fiyen szunyókált. Biztos ledőlt egy kis időre. Odamentem hozzá és óvatosan,gyengéden megböktem az orrommal a pofája oldalát, ezzel próbáltam megébreszteni. Aztán ha ez beválik - vagy nem -, szólongatni kezdem. |
[18-1]
Nem tudtam mire vélni a dolgokaz de bizonyára jó jel volt minden. Elmosolyodtam.-Akkor nem haragszol??-kérdeztm |
Lindy:
- Óu.. - egy pillanatra komoly és ledöbbent képet vágtam, majd kis habozás után közelebb ültem hozzá, a fejem tetejét az állának nyomtam, közben hozzábújtam. Ez tartott egy-két másodpercig, majd elhúzódtam, és halványan mosolyogva a földet kezdtem bámulni zavaromban. |
-Nem akarlak elijeszteni magamtól...Jobbn kedvellek sokkalmint egy sima alfa társat...-nyögtem ki végül. Tudom mennyire érzékeny egy női szív igy fogalmam sem volt hogy hogyan reagál rá. Zavaromban a földre néztem majd félszemmel Lindyre. |
Lindy:
- Nem,nem,nem,semmi baj... - mondtam remegő hangon,zavarban voltam egy kissé. |
Vettem egy nagy levegőt.- Ömmm,nem akartam tolakodni vagy ilyesmi..-nyögtem ki végül nagy nehezen,majd én is leültem,s a távolba meredtem. |
Lindy:
- zámomra is már nyomasztóvá vált ez a helyzet, így nagyon megkönnyebbültem, hogy Fiyen tett egy lépést annak érdekében, hogy megszabaduljunk a szituációtól. Én is kicsit megköszörültem a torkom, alig hallhatóan, majd felültem, de hirtelen nem tudtam mit mondani, sem rá nézni. |
Kezdtem kissé kínosnak érezni a helyzetet,mivel egyikünk sem szóltalt meg. Megköszörültem a torkom,és sikerült megmozdulnom,ezáltal lekecmeregtem Lindyről. |
Lindy:
- Szép lassan sikerült megmozdítanom a testem, így kicsit ficeregtem,de a szememet le nem vettem volna az övéről. |
Lefagytunk szinte mind a ketten. Pislogtam párat,majd az egyik lábamat sikerült megmozdítanom pár centit. |
Lindy:
- Nevettem, amíg az események folytak, de aztán, amikor az orrunk összeért, elkomolyodtam és semmi hang nem jött ki belőlem. Egy kis ideig levegőt is elfelejtettem venni. Nézte a szemeim, én pedig az övét. Gyönyörű volt, akár egy ékkő. |
Úgy mozogtam akár egy rongybaba. Majd Lindy hirtelen előttem volt már.-Jó kis alfák!-kuncogtam majd visszavágásképp ráugrottam,majd összeért az orrunk. Megálltam egy pillanatra,a szemeit néztem. |
Lindy:
- Elkapta a fülem, mire én elengedtem a bundáját. Nem fájt, de akkor is kerestem a megoldást arra,h kiszedjem onnan a fülemet. Végül sikerült, leugrottam róla, és pattantam egyet jobbra, majd egy másodperc múlva balra, aztán máris a háta mögött termettem. Mire észbe kapott, csak vehette észre, h megint a földön landolt, én meg boldogan átröppentem felette, majd megálltam, pont vele szemben és kicsit komolyabb arccal, de még mindig mosolyogva néztem rá. - Pont, mint a kölykök, heh?! - néztem rá. - Hát milyen alfák vagyunk mi? - erre kuncogtam egyet. |
Meglepett amit Lindy csinált,de egyáltalán nem zavart. Rámosolyogtam,és elkaptam a fülét,amt én is óvatosan,gyengén elkezdtem harapdálni. Persze ő rám ugrott így igazából mást nem is tudtam tenni,csak belementem a játékába és nevettem. |
Lindy:
- Fejemet rázva én is nevettem, amikor ő. - Hááát, nem is tudom... - úgy tettem, mintha gondolkoznék, pedig már tudtam, mit akarok. Hirtelen ráugrottam és gyengéden belekaptam a bundájába, majd húzogatni kezdtem, persze mindezt GYENGÉN. Kíváncsi voltam, mit tesz. |
-Ilyen jó alfák mellett mint mi,hogy is lehetne valami gubanc!-nevettem egyet,majd nyújtózkodtam,s álltam a tekintetét.-Szeretnél valamit csinálni ? Nekem jól jönne valami kis vérfrissítő dolog.-néztem körbe. |
Lindy:
- Neked is. - mosolyogtam a szemébe nézve. Már teljesen megszoktam a dolgot, nem félek ismerkedni, ez a hely.. ez a társaság.. úgy minden - jó értelemben - hatással van rám. - Kicsit körbe jártam a területet és ellenőrizgettem, de minden rendben van. - magyaráztam. Nyújtóztam egyet, majd visszanéztem rá. |
Éppen mi a nyár utolsó 1-2 napját,a kellemesen meleg idő hatására már egy ideje a barlangban aludtam. Később valami kizökkentett álmomból. Ásítva felnéztem. Lindy volt mellettem.-Jó reggelt!-keltem f azonnal.-Hát te?!-kérdeztem mosolyogva majd leültem. Nem bántam hogy felébresztett. |
Lindy:
- A barlang környékét ellenőriztem végig, hiába végeznek az őrök jó munkát, azért nem árt az óvatosság. De nem volt betolakodó, a zsákmányállatok szép számmal vannak a területen, a falkánk rendben, így nyugodtan ültem le a barlang szája előtt. A vállam felett néztem be a barlangba, aholis Fiyen szunyókált. Biztos ledőlt egy kis időre. Odamentem hozzá és óvatosan,gyengéden megböktem az orrommal a pofája oldalát, ezzel próbáltam megébreszteni. Aztán ha ez beválik - vagy nem -, szólongatni kezdem. |
[18-1]
|