Témaindító hozzászólás
|
2015.09.25. 17:09 - |
Waya:
- És újra itt kötöttem ki: a folyónál. De nem is bánom. Itt olyan kellemes és nincsenek olyan sokan. Legalább két hete volt már, hogy találkoztam Xanderrel, azóta lenyugodtam, és eltöltöttem annyi időt egyedül, amennyire szükségem volt. Most megint szívesen lettem volna társaságban. Reménykedve felvonyítottam. |
[13-1]
- Hm,Ghost... - kicsit elgondolkodtam,majd folytattam - találó név. - még mindig halványan mosolyogtam. Nem tudtam magammal mit kezdeni,így hát lefeküdtem,és felnéztem rá. - És.. Tudsz egy kicsit mesélni a helyről? Mármint,ne csak szó szerint a helyről,hanem úgy mindenről. A farkasok,a viselkedésük,a viszonyulásuk egymáshoz,a létszámuk,a falkákról,valahogy így,röviden és tömören. - néztem csillogó szemeimmel,remélve,hogy nem kértem túl sokat. |
- Én pedig Ghost - bólintottam egyet, továbbra is ülve. Talán jó lenne beinvitálni a mi falkánkba, bár Devil nékül nem döntök. Tényleg... Hol lehet most ő? |
- Nem, még nincs. - láttam, hogy nem egy megbízhatatlan,szörnyű alak,pont inkább ellenkezőleg,így eljátszottam,hogy csak egyszerűen elfelejtettem bemutatkozni,aztán megtettem. - Ó,elnézést a modortalanságomért,a nevem Waya. - halványan elmosolyodtam és vártam,hogy ő is bemutatkozzon. |
- Örülök, hogy jól érzed magad. Van már falkád? - kérdeztem továbbra is mosolyogva. Kíváncsi voltam, ki pimaszkodott a nősténnyel, de azt nem tettem szóvá. |
Waya:
- Soha nem bújok el, mindig szembe nézek azzal, amivel kell. - válaszoltam egyszerűen. - És igazából bárki rám találhatott volna a folyó partján, de úgy tűnik, kevés itt a kíváncsi lélek. - erre halványan elmosolyodtam,de semmi több. - Igazából jól. Kellemes itt. A hely, az illatok, a zsákmányállatok létszáma - erre gyorsan körbenyaltam a szám mosolyogva, majd folytattam -,és igazából eddig három farkassal találkoztam, téged is beleszámítva, ebből kettő tett első jó benyomást, a harmadik eléggé elrontotta. És megnyugodhatsz, ez nem te vagy. - most szélesen elmosolyodtam, hogy éreztessem vele, tényleg másról van szó, nem róla. |
- Két hónapja? Eléggé elbújhattál a kíváncsi szemek elől - mosolyodtam el. - Ezen a területen még nem láttalak. Na, és hogy érzed magad itt? |
Waya:
- Mondjuk. Lassan két hónapja itt vagyok, de különösebbül nem ismerem sem a helyet, sem a farkasokat. Ha ebből a szemszögből nézzük, akkor igen, új vagyok itt. - válaszoltam. Nem mutattam ki semmilyen érzést, gondolatot, és nem vágtam semmilyen képet sem. Igen, az a tipikus Waya - arc. |
Nem valami bőbeszédű - gondoltam.
- Nem ismerlek. Új vagy a környéken? - vizslattam a nőstényt. Hmm... Ez... Érdekes. Tüzel. Mindegy, nem jelent gondot. |
Waya:
- Halványan elmosolyodtam és viszonoztam a köszöntését. - Üdv. - válaszoltam röviden. Újra végigmértem, aztán vártam, hátha mond valamit. |
Elindult. Kezdtett kirajzolódni a körvonala. Fehér farkas... Egy... Sárga, és egy kék szemmel... Akkor, vérfarkas? Nem értem... Mostanában olyan sok vérfarkas van...
- Köszöntelek! |
Waya:
- Válasz érkezett. Egy hím válaszolt. Nem volt nagyon kedvem mozogni, - főleg mivel ma kezdtem el a tüzelést - de azért nagy nehezen feltápászkodtam, és elindultam felé lépésben, majd kocogásban. Lassan - lassacskán, de megláttam. Lelassítottam, majd tisztes távolságban - kb. öt méter lehetett köztünk - megálltam. Ránéztem és végigmértem. Mikor megbizonyosodtam róla - szaga, felépítése, stb. alapján -, hogy nem vérfarkas, nyugodtabban ültem le. Tüzelés idején ugyanis a legtöbb hím vérfarkas totálisan bekattan. Megvártam, amíg - hím létére - előre köszön, már ha szóba akar állni velem. |
Épp egy szarvassal "játszadoztam", majd elmentem a folyóhoz kicsit pihenni, és inni. Egyszercsak meghallottam egy ismeretlen vonyítást. Visszavonyítottam. |
Waya:
- És újra itt kötöttem ki: a folyónál. De nem is bánom. Itt olyan kellemes és nincsenek olyan sokan. Legalább két hete volt már, hogy találkoztam Xanderrel, azóta lenyugodtam, és eltöltöttem annyi időt egyedül, amennyire szükségem volt. Most megint szívesen lettem volna társaságban. Reménykedve felvonyítottam. |
[13-1]
|