Témaindító hozzászólás
|
2016.03.25. 12:13 - |
Devil:
Mivel untam magam és mostanába elég sok vitán és harcon voltam túl, úgy döntöttem lemegyek a Varázspartra, ott még úgy sem jártam, és kíváncsi voltam mi lehet ott. El is indultam. Amint beléptem szinte más volt az egész légkör. Nem igazán voltam oda való a külsőmmel,de hát ez van. Egy gyönyörű ,szigetekkel teli tájon egy hatalmas fekete szuka vörös szemekkel...Azért mégis csak furcsa. Megpillantottam egy nagy sziklát, azonnal felmásztam rá és vonyítottam egy nagyot. |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Utólag már megbántam, hiszen saját magamnak okoztam fájdalmat. Se baj, kibírom hiszen kishíján totálisan elgurult a gyógyszerem. Eszembe jutott hogy mivan akkor ha ezt is túllépem és tudatomon kívül kinyírom magam? Mindegy, nem foglalkoztam most semmivel. Bele feküdtem a homokba,s nyalogatni kezdtem a véremet ,amit később a folyóban mostam le magammról, viszont hiába mostam le magamról a megszáradt vért, a nyílt sebek ugyanúgy véreztek tovább. Hihetetlen hogy saját magamon ekkora sebet tudok ejteni a fogaimmal és a körmeimmel. Egy álam kisebb állatot nem csoda hogy pillanatok alatt szét tudok szedni. Kissé nyüszítettem, mert égett a seb, de inkább nem foglalkoztam most semmivel. Visszafeküdtem a homokos partra a napsütésben, szemeimet lehunytam, sajnos hamar vértócsa keletkezett körülöttem,de ami megtörtént az megtörtént. |
Úgy tűnt nem én vagyok az egyetlen mazochista errefelé.A nem messzi vér illatra tágra nyíltak szemeim és hevesen szimatolni kezdtem.~Nem ,nem ne légy hülye~mondtam magamnak ,akár egy skizofrén.Fel-alá járkáltam, miközben próbáltam lecsillapítani magam.Szerencsére egy kevés időre sikerült legyőzni a vérszomjas démont...Átkozott vagyok, és még gyilkos is.. |
Látszólag nem hatotta meg a dolog, én pedig egyre idegesebb és idegesebb lettem, míg végül semmin sem tudtam levezetni dühömet, nem tudtam fájdalmat okozni semminek és senkinek. Aztán az egyik pillanatban azt vettem észre hogy ömlik belőlem a vér. Feltéptem saját húsom. Égető, elviselhetetlen fájdalom volt. Keserveset vonyítottam fel, lábamból és az oldalamból hús cafatok lógtak ki. Heves levegővételem lelassult, lenyugodtam. Ennek az volt az ára hogy magamon ejtettem sebet. |
Azt hiszem félre értette.A lökés viszont jól esett. Tudtam hogy megérdemlem ,megbántottam pedig nem állt szándékomban ,egyszerűen ilyen a természetem ,vagy ilyen lett...
Dühösen szaladt el , viszont általában ez történik akárkivel aki velem próbál barátkozni.Hallottam hogy a körmeit valamibe belevájta,majd felvonyított. Felszaladtam az egyik magas sziklára és leugrottam.Tudtam hogy csak a mennyei tűz ölhet meg úgyhogy kisebb nagyobb zúzódással értem földet. Imádtam ezt csinálni ,lehet hogy mazochista vagyok ,de olyan jó érzés zuhanni a végtelenbe. |
Szemeimet a földre sütöttem,szemöldökömet összehúztam,fogaimat összeszorítottam.
-Még magadhoz sem vagy őszinte...-szóltam csóválva a fejem,már rá se pillantottam, s úgy mentem el mellette, hogy meglöktem. Igen,szándékosan hogy érezze a dolgok súlyát. Egyszerre forrt bennem a düh,az ideg,a bűntudat, a csalódottság, minden ami negatív. Ahogy vissza indultam volna a partra, heves futásba kezdtem, közben gondolatok a fejemben újra és újra bevillantak, szinte már úgy futottam hogy szemeimet összeszorítottam. Ekkor eszembe jutott hogy ki kéne nyitni mielőtt neki megyek valaminek. Azonban ezek szinte felemésztettek, nem tudtam levezetni semmin. Ebbe őrülök bele. Éreztem ahogy a sízvem kétszer olyan gyorsan kezd el verni, az izmaim megdagadtak, az idegek az arcomon rángatóztak, észre sem vettem és Vérfarkas lettem. Tudatomon kívüli állapotba kerültem. Kerestem valamit amit elpusztíthatok de ilyenkor semmi sem volt a közelben. Odafutottam egy sziklához körmeimet belevájtam és végig húztam rajta, ketté is repedt, de ez sem volt elég. Akkorát vonyítottam hogy a fél völgyben hallani lehetett. Hangomban fájdalom és düh hallatszott. |
JONATHAN:
Meglepődtem hogy utánnam jött.Ahogy lefékeztem tiszta por lett minden.
-Szeretni egyet jelent a pusztítással ,akit pedig szeretnek az elpusztul..-idéztem.Én is bírtam őt, de csak bonyodalom lenne belőle ha őszinte lennék.
-Nem érte meg utánnam jönnöd, én csak rontok mindenen ,félig démon vagyok.-mondtam komoran. Legalább volt bennünk annyi közös hogy olykor mindkettőnknek elborult az agya, és elvesztettük az önuralmamunkat, meg szerettünk szórakozni a zsákmánnyal ,de néha én ettől rosszabb dolgokra is képes vagyok. |
-Dehogy kenem rád,a tettekért vállalni kell a felelőséget...-sóhajtottam. Mikor elköszönt egészen rossz érzés fogott el,úgy éreztem én vagyok az oka annak hogy ez most így alakult. Pedig jól éreztem vele magam meg valami furcsa érzés is elkap ha meglátom vagy ha vele vagyok. -Várj,ne menj el..-utána futottam,majd egyenesen elé vágtam. -Nem kérem hogy ezt meg értsd, viszont azt tudnod kell hogy tetszett a mai nap,szeretek veled lenni mert felszabadulok, és szeretnék többet is megtudni rólad. Ráadásul te vagy az első aki után így eljöttem.-próbáltam éreztetni vele hogy nekem ez a helyzet nem jó,nem hagyhat csak így itt. Ha megteszi...Na akkor jobb ha senki sem jön a közelembe,mert ilyenkor totál elgurulhat az agyam és ölhetek is. Ott álltam előtte,mélyen a szemeibe nézve,várva hogy mit reagál. |
-Akkor kend rám ,elviszem a balhét ,a D-t meg azért írtam fel mert jól esett..Nem leszel magadba ,ott van neked az alfahímed..- a hányinger fogott el az alfahímektől, utáltam falkában élni.Láttam hogy mosolyog , kicsit fura volt ez az egész mosolya ,látni lehetett rajta hogy csak illemből teszi.
-Jó éjt..-köszöntem el tőle és útnak indultam az éjszakába.Kocogásra váltottam és vonyítottam arra az idióta holdra. |
-Mert harmónia volt, és most kicsit elengedtem magam, megint előjött belőlem a fiatalabb énem, amikor nem foglalkoztam semmivel és belementem mindenbe. Mivan ha ezek után meg akarnak ölni mit csinálok ? Egyedül leszek, kitudja lehet hogy a saját falkám is ellenem fordul de még a New Mooniak is....Mindegy.-sóhajtottam,majd mosolyt erőltettem arcomra, nem akartam elvenni a kedvét. |
-Miért lettél hirtelen ilyen komor?-néztám rá ,majd leültem. Megacélozott izmokkal meredtem a távolba.
-És amikor ellened fordult a falkád?-kérdeztem. |
-Ez hosszú. A vérfarkasoknak nagyon komoly szabályaik vannak, és ha megszegjük őket komoly bűntetést kapunk.-vázoltam fel a helyzetet.
-Ok nélkül nem téphetünk,nem ölhetünk, akkor sem ha konfliktusunk van valakivel. Ha komoly a dolog akkor azt teszünk amit akarunk, de most minden békés.-mondtam |
-Kár.-sóhajtottam.
-Milyen vérfarkas törvények??-kérdeztem ,nem hallottam még ilyenekről. Ahonnan én jöttem ott nem is éltek vérfarkasok.
-Nem ismerek még szinte senkit, de már bizonyára távolabra mentek a kiszemeltjeim..-közöltem vele nyüszítve. |
-Ok nélkül akarsz tépni...Nagyon csábít hidd el, de nem szeghetem meg a vérfarkasok szabályait. De ha elmondod kit akarsz megtépni talán kivételt tehetek...-szóltam |
JONATHAN:
-A tépés még nem ölés..-néztem rá ,majd egyik szemöldököm felvontam.Csak egy kis harcra vágytam ,hogy felpezsdítsem az itt élőket.Ezen gondolatra izgatott lettem.
-Akkor nem jösz? -néztem rá szomorú képet formálva. |
-Mi?-néztem elkerekedett szemekkel.
-Farkasokat akarsz ölni?!-néztem rá felvont szemöldökkel. Kezdtem úgy érezni tök jól elvagyunk, de farkas ölésről nem volt szó. Bár gyilkológép vagyok, a vérfarkasoknak is vannak szabályaik, nem ölhetünk ok nélkül. |
JONATHAN:
-Téphetnékem van.. -mondtam rekedt hangon majd nevettem egyet.
-Te is érzed? Nem messze farkasok vannak , ha nem csal a szimatom.- szóltam hozzá.Olyan gyorsan szedtem a levegőt ,hogy már-már hörgés hagyta el pofámat.
|
Jonathan után futottam.
-Mit tervezel még abban az ördögi elmédben?-kérdeztem nevetve. Teljesen átadtam neki az irányítást. |
JONATHAN:
Követtem példáját. Mindenhol a mi szagunkat lehetett érezni , kitrappoltam az odújukból és körülnéztem. ~Biztos nem messze vannak a New mooniak~gondoltam. Az agyamban a fogaskerekek nagyon gyorsan dolgoztak , és nem túl fényes csíntevéseken. |
-Semmi akadálya...-kuncogtam és el is kezdtem jelölgetni az egész barlangot, és a körülötte lévő területet. |
JONATHAN:
Jót szórakoztam ,látván hogy Dev üzenetet is küldött nekik.
-Mit szólnál ha megjelölnénk a területüket? -kérdeztem izgatottan.Elképzeltem ahogy belépnek és idegen farkasok szagát érzik az egész barlangjukban.Démoni vágyakozással néztem rá. |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|