|
Témaindító hozzászólás
|
2016.07.07. 11:52 - |
Aurora
Halk léptekkel jöttem ki az erdőbe. Sosem jártam még itt, de valahogy vonzott, hogy itt hűvösebb van, mint máshol, és a szellő is fújdogál. Ezt megtapasztaltam akkor, amikor beléptem ide a piros fákhoz. Különleges volt, és már messziről kiszúrtam. Nem is értem, hogy nem találtam rá még erre a helyre. Túl szép. De ugyebár jobb később, mint soha. |
[9-1]
Aurora
- Aha - sóhajtottam, majd lesütöttem a szemmel elmosolyodtam. Nem akartam elrontani Fiyen kedvét egy rögtönzött vallomással, csak ez az egséz légkör... |
Fiyen
-Igen, valahogy más mint a többi hely, ezt szinte érezni is lehet, maga az egész légkör más...Mesés.-mosolyodtam el. Valamiért úgy éreztem Aurora nem kedveli Lindyt vagy lehet hogy a vérfarkasokat sem mindegy inkább nem fitoktatom a dolgot jobb a béke. |
Aurora
- Néha. Ott fent jó hűvös van - vontam vállat.
Szóval hiányzik neki. Remek. Nyugi Ro, nyugi van. Mosolyt erőltettem az arcomra, majd bólintottam. Mikor már egy ideje ültünk csöndben, elkaptam róla a tekintetem.
- Szép ez az erdő, nem? |
Fiyen
Látszólag Aurora nagyon meglepődött azon hogy pont engem talál itt és pont most, de hát ez van. -Ilyen hőségben is felmész a helyegbe?-néztem elkerekedett szemekkel, elég sok energiát vesz igénybe és ilyen melegben..hát erős nőstény meg kell hagyni. -Az a lényeg hogy jól vagy-elmosolyodtam. -Én jól vagyok,Lindyt már egy ideje nem láttam, hiányzik is, de majd csak összefutunk.-mondtam |
Aurora
Kikerekedett szemmel fordultam meg, amikor a nevemet kiáltották. Fiyent láttam magam előtt, ahogy teljes sebességgel fut felém, majd nagy nehezen lefékez mellettem.
- Fiyen! - mondtam meglepetten. Nem gondoltam volna, hogy összefutunk, pláne itt.
- Hát mostanában sokat járőröztem, meg a hegyekben is jártam - mosolyodtam el. - Megvagyok, végülis. És te? Veled mi újság? Meg... - nyeltem egyet - Mi újság... Lindyvel? - Mire kinyögtem félig-meddig kiszáradt a torkom. De nem lehetek Lindyre mérges. Nem tehet róla, hogyő vérfarkasnak született, ő nem Devil. Nem tehet róla, ohgy ő az alfanőstény, és szemmel láthatólag tök jól elvannak Fiyennel. Természetesen nem. Nem tehet róla. Mindegy is. |
Fiyen
Már majdnem hogy sikerült elaludnom ezen a kellemes helyen, de hirtelen ugrottam egy hatalmasat. Valaki nem messze tőlem prüszkölt és tüsszentett. -Ez ki lehet?-tettem fel magamnak a kérdést. Noha eléggé lusta voltam most, de a kiváncsiságom felülkerekedett rajtam. Közelebb baktattam amerről hallottam a prüszköléseket. Egy nőstényt pillantottam meg. Várjunk csak..Ismerős....-Aurora!-kiabáltam és teljes sebességre kapcsolva rohantam felé, annyira megörültem neki. -Élünk!-nevettem fel, nagy nehezen megálltam előtte. -Régen láttalak, azt hittem a fél falka úyg elpunnyadt hogy lassan kihalunk.-kuncogtam. -Mi újság veled ? Hogy vagy?-árasztottam el a kérdéseimmel. Nem hogy egy siam falkataggal, a Béta alfánkkal futottam össze. |
Aurora
Beleszimatoltam a levegőbe. A friss nyári szellő keveredett a fák és a növényzet illatával, valamint egy kis rózsás beütést is éreztem. Kábító volt számomra. Hosszú idő óta újra elmosolyodtam. Miközben újra mélyen beszívtam a levegőt, egy fáól lehulló levélnek muszáj volt belemennie az orromra, így prüszkölve próbáltam kipiszkálni, majd mikor sikerült az tovarepült, én pedig tüsszentettem egy óriásit. Hát ez tényleg óriási... |
Fiyen
Nyári napsugarakra ébredtem. A meleg szellő csak úgy feltöltötte a budámat melegséggel, egyszerűen feltöltődtem. Kinéztem a barlangból, az egész Völgyre ragyogó nap meghozta a kedvem, és elindultam az én kis magányos sétámra. Sajnos elpunnyadt az egész falka, alig látni egy valakit is,így most sem számítottam társaságra. Könnyed léptekkel haladtam át a Völgyön, amég meg nem érkeztem a Szerelem Erdőbe. Hmm...igen,ez az a hely ahol mindig jó a farkas kedve, főleg ha van egy kedvese, akivel ide járhatnak kikapcsolódni. Mivel még az erdő szélén voltam, beljebb merészkedtem, mindenféle illat megcsapta az orrom. A Völgyben sehol máshol nem lehetett ehhez hasonló illatokat érezni ,csak itt ebben az erdőben. Annyira jó kedvem lett hogy hemperegni kezdtem az avarban, és a piros színben pompázó fákat néztem. Egyszerűen csodás.... |
Aurora
Halk léptekkel jöttem ki az erdőbe. Sosem jártam még itt, de valahogy vonzott, hogy itt hűvösebb van, mint máshol, és a szellő is fújdogál. Ezt megtapasztaltam akkor, amikor beléptem ide a piros fákhoz. Különleges volt, és már messziről kiszúrtam. Nem is értem, hogy nem találtam rá még erre a helyre. Túl szép. De ugyebár jobb később, mint soha. |
[9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
