Témaindító hozzászólás
|
2016.07.12. 14:32 - |
Ghost
- Gyere! - húztam magammal Selt. Meg akartam mutatni neki ezt a helyet, amit a napokban találtam. - De shhh! - intettem csöndre, majd mikor beértünk a barlang közepébe egy csarnokba, ami tele volt cseppkővel, elhallgattam. Hallgattam, ahogy csöpög a víz. Kintről húztam be egy száraz faágat, azt dörzsölgettem most a szikláknak, hátha meggyullad. Eddig sikertelenül. De amint ez a gondolat elszállt, fel is gyúlt a világosság. Elégedett vigyorral konstantáltam, hogy sikerült egy kis világosságot csempészni a sötétségbe. Ránéztem Selre, hogy mit gondol. |
[6-1]
Selly
Olyan jó volt itt lenni. Élveztem ezt az egészet. A csendet, a gyönyörű helyet és azt, hogy együtt lehettem Ghosttal. Lefeküdtem mellé. |
Ghost
Élveztem a csendet. A vízhangokat. Sel közelségét. Meghitt volt ez az egész.
A mancsaim közé vettem a lángoló botot, majd lefekedütem a barlang alapzatára. |
Selly
-Értem-mosolyodtam el. Tetszett ez a hely. Igaz, sötét,de így fényben gyönyörű. A cseppkövek, a csöpögő vízcseppek, amik szép kis ritmust alkotnak...egész hangulatossá teszik a helyet...Meg olyan kellemes itt... Na meg persze itt van Ghost is. Nem is tudom, hogy mondja, de azt hiszem kezdek másképp ránézni, mint egy alfára. Sőt, még a barátnál is kedvesebb személyként kezdek ránézni. Azt hiszem érzek valamit iránta. És olyan jó vele lenni. Csak az a kár, hogy nem hinném, hogy ez összejöhet. Igaz, már vagy 3 hónap eltelt az eset óta, de nem hiszem, hogy meg tud majd teljesen bocsátani, de azért nagyon jó lenne. Viszont, ha meg is bocsát el tudná felejteni Devet? Kevés esély van rá. Nem hinném, hogy engem is tudna szeretni, azok után. Pedig én nem akartam. Nem is tudom miért csináltam. Az biztos, hogy nem volt szándékos. Ghosz valyon még mindig haragszik rám? Jó lenne, ha ez összejönne. Ghostra néztem. Mintha azt nézném, hogy véletlen nem-e hallja a gondolataimat. Vagy nem-e érzi meg mire gondolok. Bár ez kicsit abszurd, de ezen a helyen bármi megtörténhet. Jó mélyen belenéztem a szemébe. |
Ghost
- Gondoltam, hogy tetszeni fog - mosolyogtam. - Épp Dawnnal sétáltam errefele, amikor Dawn belesett egy üregbe a barlang bejárata mellett. Kicsit kitágítottuk a bejárat és voilŕ. Egy barlang - meséltem, bár pár szó talán érthetetlenné változott, mert kicsit nehéz volt beszélni a faággal a számban, de nem baj. Dawn után Sel volt az első, akivel megosztottam ezt a felfedezést. Igazából ez a három hónap alatt összeszoktunk. Mindenben segített Dawnnal kapcsolatban, én pedig elmeséltem a lányomnak mindent. Mármint próbáltam mindent elmesélni neki, de nem részletezve. Nem, azt nem. Ahhoz még túl kicsi, hogy megértse. De talán Sel tudja kárpótolni a mama farkas szerepét Dawn életében. Ugyan Sel nem helyettesítheti Devilt - ha rá gondolok még mindig gombóc keletkezik a torkomba -, de nem rossz, hogy ő itt van. Attól félek, hogy mélyebb érzelmeket táplálok iránta. Hogy Devet látom benne, és ezért beleszeretek. De ez nem lenne fair Sellel szemben. |
Selly
-Azta!-mondtam elképedve. Ilyet még sose láttam, itt még sose jártam. Sötét volt. A plafonról nagy, tüske szerű cseppkövek lógtak, mintha kívülről óriások döfködték volna bele tőrüket. A csöndben hallani lehetett, ahogy a cseppkövekről lecsöppen egy-egy kövér csepp. Mintha a barlang zenélni próbálna. Vagy figyelmeztetni valamire. Hamarosan Ghostnak sikerült egy kis tüzet csiholnia a botjával. Ügyes. - De szép! - állapítottam meg a barlangról, így hogy világosban láthattam a cseppköveket. Enélkül olyan sötét van, hogy még a farkas szemét is próbára teszi. Azért lehetne látni is valamit, de kevesebbet, mint éjszaka a szabadban. -Hogy találtál rá? - kérdeztem kíváncsian. |
Ghost
- Gyere! - húztam magammal Selt. Meg akartam mutatni neki ezt a helyet, amit a napokban találtam. - De shhh! - intettem csöndre, majd mikor beértünk a barlang közepébe egy csarnokba, ami tele volt cseppkővel, elhallgattam. Hallgattam, ahogy csöpög a víz. Kintről húztam be egy száraz faágat, azt dörzsölgettem most a szikláknak, hátha meggyullad. Eddig sikertelenül. De amint ez a gondolat elszállt, fel is gyúlt a világosság. Elégedett vigyorral konstantáltam, hogy sikerült egy kis világosságot csempészni a sötétségbe. Ránéztem Selre, hogy mit gondol. |
[6-1]
|