Témaindító hozzászólás
|
2016.07.22. 14:28 - |
Killer Dawn
Apa észre se vette hogy eljöttem a Halott Szirthez. Nem is bántam, egyedül akartam lenni. Miközben gondolkoztam miért nem barátkozhatunk New Mooniakkal, az is eszembe jutott mi lenne ha anya velem lehetne. Vajon ő is ellenezné? Valamiért egyedül éreztem magam. Apa mostanában nem volt velem, Sellyt nem tudom megtűrni magam mellett, hiába mondják azt hogy olyan kinézetre mint anya, egyszerűen taszít a társaságuk. Úgy gondoltam meglátogatom a helyet, ahol anya életét vesztette, és ahol az elmondások szerint én megszülettem. A szirtet sötét köd vette körül ijesztő egy hely volt, mégis vonzott, ez volt benne a legjobb. Sötét, titokzatos, veszélyes. Egyre beljebb haladtam a sűrű ködben,majd ott találtam magam. A helyszínen, ahol egy élet megszületett, és egy kihunyt. A földre rogytam, s magamban kezdtem zokogni. -Anya...miért haltál meg, miért hagytál itt?!- mormogtam magamban, majd egy hűvös szellő futott végig a testemen. Ettől megijedtem. Mi lehet ez ? Mi történik ? A sziklán egy sötét árny szinte futkosott, villám gyorsasággal tűnt el, majd bukkant fel újra. Kiváncsian vártam mi készülődik. |
[7-1]
Killer Dawn
Jó igen, anyának igaza volt ,de akkor is..simán élhetne köztünk..mindegy. Mikor anya magához szorított, és megnyalt annyira megdobogtatta a szívemet. Sosem éreztem még ehhez hasonlót. Király anyukám van, a szó minden értelmében, ezen a napon ő lett a példaképem. -Igérem jönni fogok minden nap!-néztem anyára, majd hátrálni kezdtem. -Szia anya!-mondtam boldogan, majd mosolyogva elfutottam, anya pedig eltűnt. Apához tartottam ismét.
// JÁTÉK VÉGE // |
Black Devil
Végighallgattam a lányomat. Kishíján lesokkolt a dolog. De ez van, el kell fogadnom, én már nem élek, és Ghostnak is túl kell lépnie rajtam. Az viszont eléggé bosszantó hogy Sellyvel...Pont vele, aki a legnagyobb ellenségem volt. A falkás dolog miatt elmosolyodtam. -Dawn, én már nem tudnám védelmezni a falkát fizikai erővel, igérem egyszer majd elmegyek veled a falkába vagy akár apád elé, és megmutatkozom, de én már itt élek, és jobb lesz ha mész, mielőtt apádtól kapni fogsz. Ha szeretnél nyugodtan gyere ide bármikor, beszélgethetünk is, vagy akár elmehetün együtt valahová ,amit cska szeretnél, itt mindig meg fogsz találni.- mondtam majd jól képen nyaltam, magamhoz szorítottam, majd engedtem hogy elmenjen. |
Killer Dawn
-Á, értem.- bólogattam. Felfogtam anya miről is beszél. Azta, tőle annyi mindent tanulhatnék mindenféle téren...Többször kell ide jönnöm úgy tűnik. Mielőtt bármit is szólhattam volna anya bombázni kezdett a kérdéseivel. De annyira jó volt hallani a hangját. -Apa a Fagy Erdőben van még, tudod szereti az ilyen helyeket.-tereltem el gyorsan a dolgot. -Nem tudom anya, én nem tartózkodom sokat a falkában. Apa meg Selly állandóan a sarkamban lennének, nagyon féltenek, pedig egyáltalán nincs veszély itt. Az alfanőstény ? Fogalmam sincs, gondolom Selly, mondhatni ő vette át a helyed a falkában, és apa életében is.- forgattam a szemeimet, aztán bevillant valami. -Anya, megvan! Gyere velem, élj velünk a falkában és legyél újra te az alfanőstény!- annyira ezt szerettem volna..hogy apa is végre térjen észhez, hogy tujda hogy neki csak anya a jó, Selly hiába hasonlít rá, a nyomába sem fog érni. |
Black Devil
Nem úgy tűnt hogy nagyon megijedt, inkább csak meglepődött, ez az én lányom. Kissé elárasztott a kérdéseivel. Megnyaltam a pofiját. -És miért vagy egyedül? Apád hol van?-tettem fel a legnagyobb kérdést. -Figyelj Dawn, ugyan szellem vagyok, de ha meg akarok jelenni neked akkor én is látlak téged, és te is engem, ilyenkor érezheted is ahogy hozzád érek, vagy éppen fordítva. Viszont ha nem akarok megjelenni akkor is látlak ,feltéve ha egy helyen vagyunk.- magyaráztam. -Mesélj, mi történik a falkában ? Apád azért jól van ? Ja és még valami.. Ki az alfanőstény?-árasztottam el kérdésekkel én is. |
Killer Dawn
Egyszer csak megjelent előttem egy éjfekete bundájú, hatalmas, vörös szemű nőstény, és azt mondta ő az anyám. Na jó. MIVAN??? Tényleg ő volt az anyukám ? Úristen. Azt hiszem sokkot kaptam pár percig. Ahogy ott ült előttem, a tekintete parancsoló volt, megjelenése pedig tiszteletet követelő, egyszerűen mesés. Akár egy királynő. Tátott szájjal ültem előtte. Egyszerre volt titokzatos, félelmetes, mégis vonzó. Nem csodálom hogy apa beleszeretett. Megráztam a fejem. -Anyaaa.-mondtam ki először úgy, hogy ott van előttem, annyira jó érzés volt. -Hát gondoltam eljövök ide, megnézem a helyet, ahol én megszülettem te pedig meghaltál. De itt vagy előttem, szellemként, de anya itt vagy!-húztam vigyorra a szám, felfoghatatlan volt ez az egész, örömömben ölelgetni kezdtem a lábát mivel csak addig értem fel. -Hogy lehet, hogy érezlek ? Azt hittem egy szellemet nem lehet megfogni.-néztem rá újra. |
Black Devil
Mindaddig békésen jártam a szirt különböző helyeit, amég egy ismerős szagú farkas be nem tévedt ide. A halálom helyére. Utoljára akkor éreztem ezt az illatot, amikor Dawn megszületett. Ekkor eszméltem fel. Micsoda ? Dawn itt van! Azonnal oda is mentem hogy lássam tényleg ő az. Igen, ő a lányom. Eljött ide, de miért ? És Ghost hol van ? Egy kisebb sziklára vetettem az árnyékomat, majd amikor éreztem hogy Killer Dawn egy kicsit megnyugszik ,úgy döntöttem itt az ideje, megjelenek előtte. Hallottam hogy sír, és azt kérdezi miért hagytam itt...Még kicsi, nem tudja hogy működnek ebben a Völgyben a dolgok...Mindegy, leültem vele szemben, majd megjelentem. -Dawn, én vagyok az. Devil, az anyukád.- nem akartam azonnal közeledni, nehogy megijesszem. -Mit keresel itt egyedül?-néztem rá, kiköpött olyan volt mint én, de persze Ghostból is volt belőle. Büszke vagyok rá, hiszen én is pár hónaposan, szülők nélkül éltem, és senkire sem számíthattam, de szerencsére neki ott a falka. Kiváncsian vártam mit reagál a jelenlétemre. |
Killer Dawn
Apa észre se vette hogy eljöttem a Halott Szirthez. Nem is bántam, egyedül akartam lenni. Miközben gondolkoztam miért nem barátkozhatunk New Mooniakkal, az is eszembe jutott mi lenne ha anya velem lehetne. Vajon ő is ellenezné? Valamiért egyedül éreztem magam. Apa mostanában nem volt velem, Sellyt nem tudom megtűrni magam mellett, hiába mondják azt hogy olyan kinézetre mint anya, egyszerűen taszít a társaságuk. Úgy gondoltam meglátogatom a helyet, ahol anya életét vesztette, és ahol az elmondások szerint én megszülettem. A szirtet sötét köd vette körül ijesztő egy hely volt, mégis vonzott, ez volt benne a legjobb. Sötét, titokzatos, veszélyes. Egyre beljebb haladtam a sűrű ködben,majd ott találtam magam. A helyszínen, ahol egy élet megszületett, és egy kihunyt. A földre rogytam, s magamban kezdtem zokogni. -Anya...miért haltál meg, miért hagytál itt?!- mormogtam magamban, majd egy hűvös szellő futott végig a testemen. Ettől megijedtem. Mi lehet ez ? Mi történik ? A sziklán egy sötét árny szinte futkosott, villám gyorsasággal tűnt el, majd bukkant fel újra. Kiváncsian vártam mi készülődik. |
[7-1]
|