|
Témaindító hozzászólás
|
2016.08.03. 11:20 - |
Waya:
Hosszasakat sétálgattam, már a másik falka területére is áttévedtem. Nem akartam belőle balhét, így próbáltam nem szagot, vagy nyomot hagyni magam után. Azonban elérkeztem a Halott szirthez, amiről már annyit hallottam, de még soha nem láthattam, mert valakik mindig távol tartottak. Mikor odaértem, leültem a szirttel szemben, és valóban éreztem valami erős sugárzást. Devil történetét már annyiszor hallottam, hogy már a könyökömön jön ki, most is végig futtattam a fejemben. - Devil. - suttogtam lehunyt szemmel. Hirtelen késztetést éreztem arra, hogy a vérfarkasok frekvenciáján felvonyítsak. Amint megtettem, meg is bántam, de nem foglalkoztam vele sokáig, inkább hagytam, hogy jobban átjárjon a hely egyre erősödő sugárzása. |
[19-1]
Waya:
Mikor Devil még utánam szólt, a fejemet hátrafordítva bólintottam egy mosollyal az arcomon. Aztán alig fordultam vissza menetirányba, már utánam is kiabált Demon, így megálltam és bevártam. Mikor mellém ért, együtt, szinte gyszerre néztünk vissza a szirt fele, de Dev már sehol nem volt. ~ Ez izgalmas volt. ~ aztán kettesben baktattunk tovább a területünk felé. |
Devil
Elmosolyodtam azon, amit Waya mondott, ismerős...Hiába voltak vadászaink, alig volt 1-2 aki vadászott. -Rendben van, semmi gond, menjél csak, szivesen ha gondolod néha benézhetsz.-utaltam a vendéglátásra is.
Demon
-Én is megyek Waya, várj meg!-kiabáltam utána. -Köszönjük Dev, ez a kis titok köztünk marad.-mondtam majd hátat fordítva neki le baktattam a szirtről és Waya után mentem. |
Waya:
Minden ilyen jellegű mondata megnyugvás volt számomra, így szépen elernyedtem és egyik melső lábam magam alá húzva lefeküdtem, de fejemet fenn tartottam. Finoman bólogattam minden válaszára, hogy tudassam vele, értem.
Mikor azt mondta, "a völgy nem marad Dev nélkül", mosolyognom kellett. Valamint Demon válaszára is csak bólintottam. Egy ideig még néztem a falka mozgását, tevékenykedését, aztán lassan felültem és megszólaltam. - Nos, egyrészt még szívesen maradnék, másrészt sajnos el kell mennem vadászni a falkának, kifogyóban vannak a készletek, és mások lusták megtenni ezt, átalában csak én vagyok aktíív vadász, csak néha kapok társaságot, így sajna indulnom kell. - halványan rámosolyogtam mindkettőjükre, Devilt figyelembe véve alázatosan hátráltam el, Demont pedig nem nyaggattam, ha velem akar jönni, úgyis elindul, elég nagy már ahhoz, hogy eldöntse. - Köszönöm a vendéglátást! - mondtam, majd leugrottam a szirtről, és elindultam kocogásban a territóriumunk felé. |
Devil
Mindenki szépen elhelyezkedett, viszont láttam Wayán, hogy szorong, ám megadja a tiszteletet és tudatja velem, hogy én vagyok a felsőbbrendű. Ha nem szellem lennék, ezt így is hagynám annyiban, tetszene a helyzet. Így is tetszik, de könyörgöm, aki ennyire megadja nekem a tiszteletet és elismer, az rossz nem lehet. -Waya, először is,ha neked úgy kényelmesebb nyugodtan feküdj le, ugyan alfa voltam és örök életemben úgy ismertek mint a hatalmas Dev..blabla.. De ez most nem kell ide, csak mi vagyunk itt, elég ha nem mondjátok senkinek hogy hogyan viselkedek, és kész, mindenkinek maradjon az a tudatában hogy még most is olyan vagyok mint régen. Ti kezelhettek úgy mint egy másik falkatársatokat, nektek szabad, mert látom hogy megadjátok a kellő tiszteletet, ennél fontosabb nincs is.-tisztáztam le, nem akartam hogy ennyire rettegjenek tőlem, nem csak Waya, mindenki más aki tisztel. Szeretem a tekintélyt, de ez már nekem kellemetlen, ennyire ördögi voltam ? Elmosolyodtam ,na mindegy. Waya feltett egy kérdést. -Igen, van egy nőstény kölyköm, Killer Dawnnak hívják. Mikor megszültem neki adtam a nyakláncom, és Aurorára bíztam, ám kiderült hogy létezik, és Selly magához vette.-mikor ezt kimondtam, megborzongtam. -Selly..-suttogtam halkan, mégis fenyegetőn, szemeimet összehúztam. -Dawn már most kezd olyan lenni mint amilyen én voltam, tehát a Völgy nem marad Dev nélkül.-elvigyorodtam, ezt mondhatni poénnak is mondtam.
Demon
Csak hallgattam, egyszer rám ijesztett Dev, egyszer nem.- Abban biztos lehetsz, hogy senki nem tudja meg, milyen vagy most, nyilván a hírnevedet nem rontjuk el.-halvány mosoly jelent meg arcomon. |
Waya:
A sziklára érve Devilt újra farkas alakban láthattuk, aki kényelmesen elhelyezkedett fekvő pozícióban, mely mozdulatott követett Demon is. Én nem voltam ilyen bátor, hogy őszinte legyek, testbeszédem mindent elárult, és szerintem ez látható volt. Alázatos mosoly ült az arcomon, füleim lefelé konyultak, mely azt mutatta, a ranglétrán alacsonyabb helyet töltök be, mint Devil, farkamat pedig csak félig-meddig húztam magam alá, mely szintén alázatom jele. Mindez egyáltalán nem volt tudatos, inkább ösztönös reakció. Ilyen testbeszéddel ültem le óvatosan melléjük, lefeküdni már nem volt merszem. Tényleg nagyon furán viselkedtem magmhoz képest, nem is tetszett, de mégiscsak ő a nagy Black Devil, ő más helyzet, mint egy egyszrű falkatag. - Khm.. - köszörültem a torkom a beszéd elkezdéséhez. - Neked van kölyköd? Csak mert valami azt súgja, hogy igen, de javíts ki, ha tévedek. - néztem rá alázatos tekintettel. Nem tudtam, hogy ez-e a legjobb téma, amit felhozhattam, de kíváncsi voltam rá. |
Devil
Nem nagyon szóltak semmit, de ez nem is gond. Mikor felértünk a sziklámra, lefeküdtem. -Na, most már beszélgethetünk nyugodtan.-mondtam majd a távolba néztem, ahol látni lehetett a Dangereseket. Néhány falkatársam kint volt a szabadban, a többieket meg a jó ég tudja merre jártak. Killer Dawnt kerestem a szemeimmel, de nem találtam. Sebaj, nem lesz baja. Wayára és Demona összpontosítottam. Vártam hogy felhozzanak valami témát.
Demon
Felmentünk Dev mellé. Hűha, felengedett minket a sziklájára. Ez elég nagy szó. És valóban, be lehetett látni az egész helyet, még a farksokat is látni lehetett, igaz szinte akkorák voltak mint egy hangya...Wayára pillantottam, én is bátorkodtam lefeküdni. |
Waya:
Csendben hallgattam végig. Mikor azt mondta, "én már a múlté vagyok", legszívesebben a szavába vágtam volna, hogy ő a jelen és jövő része is lesz, de inkább nem tettem, nem úgy nézett ki, mint akit vígasztalni kéne, bár ezt lehet, hogy rosszul gondoltam. Aztán ahogy rátért a témára, ami mindkettőnket igazán izgatta, megrémültem, de ugyanakkor megnyugtatott a tudat, hogy velünk nincs baja,sőt. Szeretném, ha ez így is maradna.
Aztán kérte, hogy meséljünk valamit. Háát.. Már éppen próbáltam megfogalmazni egy értelmes mondatot, amikor inkább úgy döntött, felvezet minket a sziklájára. Nem ellenkeztem, nem haboztam, csak követtem az ismét ködbe burkolózott Devilt. Indulás előtt Demon még egy észszerű mondatot súgott a fülembe, amiben láttam igazságot, én is úgy éreztem, nem szívleli Dev ezt a bizonyos Sellyt, vagyis köze lehet hozzá. |
Devil
Vettem egy nagy levegőt, majd kifújtam, becsuktam a szemeimet majd lehajtottam a fejem egy kis időre. Ismét felnéztem. -Ezek szerint a lányom igazat mondott. De miért pont Selly ? Ghostnak talán tetszik ? Vagy csak mert külsőre hasonlít rám..Fogalmam sincs, de mindegy elvégre én már a múlté vagyok.- bólintottam nyugodtan. -Ne féljetek, titeket nem foglak bántani, hiába vagytok New Mooniak, és Demon, neked sem kell megijedned, bár te is hozzájárultál a halálomhoz, nem tehetsz semmiről, ez amolyan Fekete Mágia dolog.- nem akartam belemenni. -Mivel amúgy sincs semmi dolgom, inkább meséljetek valamit nekem, addig sem unatkozunk.- valószínűleg sosem látták még ezt az oldalamat, de rájuk tényleg nem haragszom, így nincs miért bántanom őket, vagy esetleg ijesztegetni. Bevallom, járt már itt olyan is aki nem tért vissza, de ez egy másik dolog. Kiváncsi voltam mi történik a falkában, vagy hogy csak úgy velük mi a helyzet, tényleg nem állt szándékomban bántani őket, akire rá fogom hozni a frászt az egyetlen személy lesz, mégpedig Selly. -Gyertek, menjünk vissza, beljebb veszélyes a terep, menjünk fel a sziklámhoz, onnan belátni mindent.-csaltam őket vissza, megindultam előre.
Demon
Wayára néztem megdöbbenve. -Nem ismerek rá, ez valamit tervez, lehet hogy nem velünk, de tényleg készül valamire.-súgtam a fülébe, viszont úgy éreztem megbízhatok a szellem Devben,így megindultunk utána. |
Waya:
Csak némán hallgattam, amit beszélt. Kedvesnek tűnt, ugyanakkor nevetésétől mindig kirázott a hideg, oly' ördögi volt. Próbáltam lenyugodni, ez a viselkedés nem jellemző rám, mondjuk, persze, hogy is lehetne, nem minden nap találkozom szellemekkel. Mikor kijelentette, mennyire jól esik neki, hogy meglátogattuk, valahogy megkönnyebbültem, azonban a következő kérdése megdöbbentett. Azt hittem tudja, hisz végülis Danger Night falka területén él, de ezek szerint én tévedtem. - Öm.. Ha minden igaz, Selly, de nem ismerem, csak szoktam hallani innen-onnan. - hangom már sokkal magabiztosabb volt, kevésbé remegett, és már nem nyökögtem. Ez megnyugvás volt a számomra. Demonra pillantottam, és láttam rajta, épp olyan állapotban lehet, mint én. Ennyire szörnyen néznék ki én is? |
Demon
Devil megjelent előttünk, majdnem Wayára estem. Csak elkerekedett szemekkel bámultam, anyira csodálatos volt, nem úgy nézett ki mint amikor meghalt. Tele volt erővel, tekintete megigéző volt, szemeiben csak úgy pattogtak a szikrák, mintha még jobban elemében lenne mint amikor élt. -izé, pontosan,ahogy mondja.- ennyit tudtam csak mondani neki. Ott ültem mint egy bolond, tátott szájjal.
Devil
-Ha valamire kiváncsi vagy nyugodtan kérdezz, nem harapok.- kuncogtam ördögien, kivillantva ismét a hatalmas fogaimat. -Na de komolyan, elég legyen, látom rajtatok hogy megijedtetek, nekem ez bőven elég, hiszen tudjátok, földi életem során is ez volt a mindenem...-vigyorogtam. -New Mooniak vagytok, mégis idejöttetek. Ennek azért örülök, van aki kiváncsi rám. Nem tudjátok a Danger Nightban most ki az alfanőstény?-tértem egyből a témára, ami a legeslegjobban érdekelt. Felálltam, azért mégis csak megadom nekik a tiszteletet. |
Waya:
Amikor azt mondta, "kergetjük", nevetnem kellett, és azt válaszoltam, csak követjük.
Már jó ideje mentünk utána, bizarr egy helyzet volt, hogy felpörögve loholtunk egy szellem után, aki láthatóan játszadozott velünk. Hm.. Mint mondtam, bizarr egy helyzet.
Aztán egyszer csak... Egy látható alak rajzolódik ki előttünk. Devil! Szemeim elkerekedtek, és akkorát fékeztem, hogy több centiméter mélyen belefúródott a mancsom és a karmaim a talajba. Ismét a hideg futkosott a hátamon oda és vissza, akárcsak korábban. Bundám szálai az égnek meredtek, és hirtelen levegőt is elfelejtettem venni. Aztán hozzánk szólt. Lehetséges ilyesmi egyáltalán? Nem, nem lehetséges. Hisz ő Devil. Ő más, ő több, mint egy farkas. - Én.. én.. - hirtelen azt se tudtam, mit feleljek. Egyáltalán feleljek? Hát kellene. - Cs.. Csak kíváncsi voltam, a legendák m.. mennyit hazudnak, é-és m-mennyi igaz belőlük. - nyökögtem. Ennyire sokkolva én még életemben nem voltam. |
Demon
Látszólag megrémítettem, hát nem ezt akartam de sajnos így jött össze. -Igen,igazad lehet, ha nem szeretné hogy itt legyünk valószínűleg már ránk, vagy jobb esetbe mellénk döntött volna egy fát. Ahhoz képest, hogy szellem még mindig erős. -ráztam a fejemet. Na ja,mikor kezdtem megnyugodni Devil egyszer megjelent aztán eltűnt, folyton bevillant az arca. Hirtelen megindult Waya. -Mi ? Most Devet kergetjük?-néztem rá kérdőn majd megindultam utána, elég merész egy ötlet,de ha ezt akarja,miért is ne.
Devil
Hát igen, Waya és Demon beléptek a területemre, de nem bántam, mindig szivesen fogadom a látogatókat, gondolom ez látszott is. Játszadoztam velük, és egyre mélyebbre csaltam őket a Szírt belsejébe. Már egy ideje futottak az árnyékom és az alakom után, ám úyg gondoltam itt az ideje, hogy megjelenjek. Így is tettem. Mivel Waya volt elöl, hirtelen megjelentem előtte, amitől nagyon megijedhetett látszólag, mert akkorát "fékezett" hogy több centiméter mélyen belefúródott a mancsa és a körmei a talajba. Nyugodtan ültem le előttük. Demonra pillantottam, majd vissza Wayára. -Üdv! Minek köszönhetem a látogatást?-villantottam halovány mosolyt, csak épphogy a szemfogaim kivillanjanak. Kiváncsi voltam a reakcióra, Demon látszólag sokkot kapott, hát igen, neki még egyszer sem jelentem meg. |
Waya:
Kicsit megrémített, amit mondott, hiába akarta csak tudatni velem a dolgokat és megnyugtatni, sajnos okvetlen is az ellenkezőjét érte el vele. Tehát igaz. Itt van köztünk és létezik. A hideg futkosott od-vissza a hátamon, mire jól megráztam magam. Nem, kicsit se nézhetett hülyének. - Nos, khm.. - megköszörültem a torkom, miután mély levegőt vettem. - Azt hiszem Devil már jobban is tudatta volna velünk, ha rosszat akarna, vagy azt, hogy eltűnjünk innen, szerintem már "kitessékelt" volna a területről. - hirtelen úgy éreztem, mintha valami elsuhant volna mellettem, s ahogy odakaptam a fejem, a köd amorf módon ugyan, de alakot öltött. Devil? Visszanéztem Demonra, és láttam rajta, hogy ezt látta ő is, a testbeszéde ezt tükrözte. - Gyerünk! - csillant fel a szemem, és elindultam a mozgó köd után. Olykor eltűnt, de újra megjelent, én meg csak mentem utána. Demonnal a nyomomban. Nem úgy tűnt, mint aki rosszat akarna. |
Demon
-Á, szóval te is hallottál erről a helyről. Nos, igen, lassan már az egész Kayla Völgy tudni fogja mi történt itt, kik között, és most ki uralja a helyet.- mondtam. -Igen, te is másfelé jártál, és én is.-viszonoztam a mosolyt. -Figyelj, körül nézhetünk, de ha esetleg valami furcsát észlelsz annyira nem kell megijedni, Devil lökött meg az előbb engem is.-mondtam, majd forgattam a szemeimet. -Csak tudatja velünk hogy itt van, viszont nem jelenik meg, így fogalmam sincs jó szándékai vannak felénk,vagy sem.- próbáltam megnyugtatni. -Erre induljunk el?-kérdeztem, hátha neki van ötlete, nekem fogalmam sincs merre kéne mennünk, igazából sziklák, fák, és köd az ami itt van. Igaz,sose lehet tudni, ez a Völyg rengeteg titkot rejt. Devilről meg csak annyit, hogy szellem, csak nem tud minket bántani...Max meglök úgy mint engem az előbb... |
Waya:
- Csak erre sétálgattam, és gondoltam, ha már itt vagyok, meglesem ezt a helyet. Valóban hátborzongató, a szóbeszédek nem hazudtak a helyről. - néztem körbe, iközben mondatom második feléhez érkeztem. Láttam rajta a nyugtalanságot, és hogy ő is érez valami erőset, így örültem, hogy ezzel nem vagyok egyedül. - Hm, valóban régen futottunk össze. - halványan elmosolyodtam. Úgy éreztem, mintha valaki, vagy valami nem akarná, hogy itt legyünk, hogy ennyit időzzünk itt. Nem akartam senkit, sem semmit magamra haragítani, de nagyon izgatta a fantáziámat ez a hely, így feltettem a nagy kérdést. - Körbenézünk kicsit? - néztem felpörögve. Olyan szóbeszédek is szálltak már, hogy voltak, akik megidézték Devil szellemét, de ők többé nem jöttek vissza. Hogy ez igaz-e, fogalmam nincs. De Demon és én is vérfarkasok vagyunk. Talán rnk kevésbé hat ez a sugárzás. Ráadásul ő fekete mágiás, a legerősebb alfajból való, én meg keverék, aki szintén egy erősen alfajnak bizonyul. Az ő fajuk után az enyém. De.. túlragoztam. Vártam a válaszát izgatottan. |
Demon
Ahogy egyre beljebb merészkedtem, hallottam hogy a nőstény egy nem igazán hangos hangot adott ki. Aztán előre léptem egy nagyot, és hoppá. Előttem volt, meg is ijedtem hirtelen. -Waya?!-néztem rá érdeklődve. -Te mit keresel itt?-kérdeztem rá azonnal, eléggé meglepett hogy pont őt találom itt, vajon mi lehet az oka hogy ide jött ? Mindegy is...Füleimet hegyeztem, éreztem hogy Devil itt van, gerincem mentén még a szőr is felállt. Vettem egy mély levegőt majd kifújtam. Éreztem ahogy a bundám mellett elsuhan valami, és meglökött. Kicsit arébb mozdultam, de nem volt semmi komoly. Oké,nyugi...Hát próbáltam nyugtatni magam, de nem nagyon ment. Wayára összpontosítottam. -Régen láttalak.-szóltam. |
Waya:
Bár nem vártam, mégis választ kaptam. Hm.. egyre érdekesebb. A ködben körbenéztem, s talán azért, mert tisztában voltam azzal, hol vagyok, nem tudtam eldönteni, ki jön és honnan, ugyanis ez a köd és a szirt ereje megzavarta az érzékelésem. Hirtelen inden árny és sziluett táncolni kezdett körülöttem, ami nem nagyon tetszett. Most komolyan rémeket látok? Nagyon úgy tűnik. Inkább lefeküdtem, és egy vonyításnak nem nevezhető hangot adtam ki a hím számára, hogy ide találjon. Csakhogy ne lássak rémeket, inkább felnéztem az egész tisztán látható szirtre. Egy pillanat... Mintha valami lenne ott.. Lassan lépked, nagy és sötét alak áll a szirt tetején.. De az.. az.. Nem!
Aztán mozgást hallottam magam mögül. Az alak eltűnt a szirtről, s ahogy állásba ugrottam, egyben tettem egy 180 fokos fordulatot, így a mögöttem érkező hímmel szembe kerültem. Amikor már tisztán láttam őt a ködben, összehúztam a szemem, és kérdő tekintettel megszólaltam. - Demon? - néztem rá, s közben végig a látottakon kattogtam. Azt mondják Devil azóta is kísért, a Völgyet nem hagyta el a lelke. Valóban igaz lenne ez a legenda? |
Demon
Áttértem a Danger Night-i területre, annyit gondolkoztam hogy mégis hová menjek. Aztán már majdnem visszafordultam, ekkor meghallottam egy nőstény vonyítását. -Ez Vérfarkas?!- tettem fel magamnak a kérdést. Elég érdekes egy szituációnak tűnt, mivel a hang a Halott Szírt felől érkezett. Jézusom, Devil halálozási helye...Még a hideg is végig futott rajtam. Na mindegy....Elindultam a Szírt felé. A hatalmas ködtől alig láttam valamit, és amint beértem érezni kezdtem hogy teljesen más a légkör...Nagyon szuper mondhatom..Vonyítottam egyet én is a nősténynek. |
Waya:
Hosszasakat sétálgattam, már a másik falka területére is áttévedtem. Nem akartam belőle balhét, így próbáltam nem szagot, vagy nyomot hagyni magam után. Azonban elérkeztem a Halott szirthez, amiről már annyit hallottam, de még soha nem láthattam, mert valakik mindig távol tartottak. Mikor odaértem, leültem a szirttel szemben, és valóban éreztem valami erős sugárzást. Devil történetét már annyiszor hallottam, hogy már a könyökömön jön ki, most is végig futtattam a fejemben. - Devil. - suttogtam lehunyt szemmel. Hirtelen késztetést éreztem arra, hogy a vérfarkasok frekvenciáján felvonyítsak. Amint megtettem, meg is bántam, de nem foglalkoztam vele sokáig, inkább hagytam, hogy jobban átjárjon a hely egyre erősödő sugárzása. |
[19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
