Témaindító hozzászólás
|
2016.12.23. 20:19 - |
Shadow
A nap vége felé közeledett, ezért elindultam a barlang felé, s mikor megérkeztem a fenti nyiláson bámultam az ég vörös színeit. Sóhajtottam hosszú nap volt ez a mai, gyűlés, kinevezés. Örülök persze ennek, de szabadságom itt most véget ér, sokkal jobban kell figyelnem a falkára, mit nem is bánnék, csak félek kevesebb időt tölthetek így Mayával a háború elött. Aztán ha az eljőn ki tudja mi lesz, nem szeretnék meghalni, de nem vagyok gyáva, küzdeni fogok míg tudok. Lefeküdtem s fejem a mancsaimra téve néztem a gyönyörű bíboros, rózsaszínes égboltot. |
[6-1]
Maya
- Én... én szeretek rólad beszélni - nevettem, és ha ember lettem volna, most biztos pipacsvörös képpel pislogtam volna a fekete hímre. - Jól vagyok. Csak... aggaszt ez a háború. Nem értem, Aeláéknak miért kell a mi földünk. Ez a mienk. Nincs értelme felesleges vérontásnak - sóhajtottam Shadow szemébe nézve. |
Mosolyogva huzodtam közelebb, s felnéztem egy pillanatra a lenyugvó fénykoromgra, de nem sokáig kötött le így ismét a nőstény barna szemeibe fúrtam a tekintetem. - Köszönöm, de ne rólam beszéljünk. Hogy vagy kedves? - Jó illata volt mélyen beszívtam, s a farkamat, a háta mögé igazítottam. - Örülök hogy itt vagy mellettem. - mondtam még neki. |
Maya
Belenéztem Shadow szemeibe, és már legszívesebben futva közelítettem volna fölé. De nem tehetem, mert egy úrihölgy nem fut férfiak után. Így mosolyogva közelítettem felé, majd leültem mellé, szorosan mellé.
- Gratulálok a béta rangodhoz - sutttogtam neki, miközben szememet a naplementére függesztettem. Akár egy szép festmény... Viszont Shadow szeme még mindig érdekesebbnek tűnt. |
Még mindig az eget bámulva hallottam meg egy felém közeledő farkas lépteit. Mikor közelebb ért megtudtam állapítani, hogy Maya az. Mosolyogva fordítottam felé a fejem majd magam mellé bicentettem jelezve jöjön csak. Mikor mellém ért így szóltam - Hello szépség, van kedve velem naplementét nézni? - reménykedve néztem bele a szemeibe, számon apró mosoly ült. Mellette elfelejtettem a gondjaimat. |
Maya
A gyűlés után beszélgettem még Demonnal a háború gondolatáról, hisz Shadow ott maradt, mert kinevezték bétának. Annyi örültem neki! Szerintem nagyon is megérdemli azt, hogy ő legyen a béta. Már születése óta tagja a falkának. Habár persze Demon is megérdemelte volna, de ő visszautasította az ajánlatot... De persze ez Shadownak is tökéletes. Jaj, borzasztó vagyok! Annyira össze vannak kuszálva a gondolataim, hogy csak na...
Miután tettem egy kört Demonnal, a barlang felé vettem az irányt, hogy estére ott tudjak megpihenni. A felső bejáratnál azonban legnagyobb meglepetésemre Shadow volt, amit egy nagy mosollyal nyugtáztam. Annyi minden köszönhetek neki, mióta itt vagyok... hiszek abban, hogy a farkasok nem véletlenül találkoznak egymással. Mindegyik találkozsának jelentősége van, így, vagy úgy. |
Shadow
A nap vége felé közeledett, ezért elindultam a barlang felé, s mikor megérkeztem a fenti nyiláson bámultam az ég vörös színeit. Sóhajtottam hosszú nap volt ez a mai, gyűlés, kinevezés. Örülök persze ennek, de szabadságom itt most véget ér, sokkal jobban kell figyelnem a falkára, mit nem is bánnék, csak félek kevesebb időt tölthetek így Mayával a háború elött. Aztán ha az eljőn ki tudja mi lesz, nem szeretnék meghalni, de nem vagyok gyáva, küzdeni fogok míg tudok. Lefeküdtem s fejem a mancsaimra téve néztem a gyönyörű bíboros, rózsaszínes égboltot. |
[6-1]
|