|
Témaindító hozzászólás
|
2016.12.25. 22:41 - |
Savina
A mai napon egy kis felfedezőtúrát tettema Völgyben, mit sem törődve a közelgő háborúval. Kisebb séta után egy kanyonba értem, ami nagyon megtetszett, ezért leszánkáztam a sziklafalon és ittam egy kis vizet a lassan teljesen kiolvadó tó szerű valamiből. Nem volt kedvem úszkálni, ezért visszamentem a kanyon falára és leültem, majd kicsit alaposabban szétnéztem. A hely nagyobb volt, mint amekkorának messziről látszódott és igyekeztem minden részletét a fejembe vésni, hátha szükségem lesz még rá. Hiába, a memóriám még mindig több ezer yottabyte-os, ami néha áldás, néha átok. Társaság reményében vonyítottam egyet, hátha van a közelben valaki, aki talán nem ellenséges. |
[29-10] [9-1]
Savina
Gondoltam, hogy nem él a lehetőséggel, sajnos. - Szerintem is - melléültem. Láttam rajta, hogy hirtelen megváltozott a hangulata, de nem értettem igazán, hogy mi történt, esetleg én mondtam-e rosszat, de nem szóltam semmit, mikor elindult pedig mentem utána. Csendben baktattunk, feltételeztem, hogy egy balangba. Hama odaértünk. Nem volt túl nagy, de kicsi sem, viszont nekem megtetszett, hogy ilyen kis otthonos, de egy családnyi farkasnál nem fért el több benne szerintem. - De jó - mosolyogtam rá és hozzábújtam. |
Sky
A hím elmosolyodott, ő soha nem használna ki egy helyzetet csak úgy. Lekászálodott a nőstényről s leült mellé a kanyon túl oldalát báulta ahol idöközben elkezdett lemenni a nap. Szomrú mosoly ült ki az arcára, nem tudta mitől lett ilyen kedve, de csak a napot figyelte. - Olyan szép - mondta a mellete lévő nősténynek, majd felé fordította a fejét s arcon nyalta. -Gyere hideg lesz itt az este. - Majd megvárva a nőstény elindult egy közeli barlang felé. |
Savina
Ez a büntetés már egy ici-picit fájt, ezt pedig egy kis felszisszenéssel adtam tudtára. - Ahelyett, hogy kihasználnád a helyzetedet, harapdálsz engem, ejnye, Sky - mondtam és lemondóan megráztam a fejem. Úgy döntöttem, végre válaszolok neki, bár ennél szerintem bővebb válaszra várt, de mindegy, ezt kapja, mert ez az igazság. - Nem tudom, csak eszembe jutott - mosolyogtam rá angyalian csillogó szemekkel. |
Sky
- Roszcsont vagy - szóltam tetetett csalodótsággal, s megcsováltam a fejem, de szemem továbbra is a jókedvemet sugározta. - Hát illik igy viselkedni, szegény nekem most megint meg kellett büntetnem téged. - Dramatizáltam túl és most a füléhez hajolva abba kaptam bele ovatosan, lassan meghuzogadtam, majd ismét el ereszettem és tetetett szigorral néztem rá. - Na idelye válaszolni. - szoltam rá |
Savina
Szerencsére meg lettem jutalmazva, ami nagyon jól esett. A lehelete csikizte a fülem. Nem akartam válaszolni, kíváncsi voltam, mit talál még ki büntetésnek. Tudtam, hogy bántani nem fog, úgyhogy nem féltem. - Jöhet a büntetés, nem kapsz választ - mosolyogtam rá ártatlanul. |
Sky
Csak egy vigyorral válaszoltam a szurkálodására, és vártam végül hogyan dönt, ismét elutasít vagy megadja magát nekem. Szerencsére tanult a leckéből s végre kinyögte mi foglalkoztatta, amit már jó elöre tudtam hogy velem kapcsolatos vagyis csak sejtettem. Azért kicsit meglepett, és döbbenten néztem rá pár másodpercig majd számra ismét visszatért a huncut mosolyom. Felkászálodtam róla s fölötte álva a fűléhez hajoltam. - Szóval szerinted rossz apa lennék. Miért is? - kérdeztem incselkedve vele, de közben a jutalom se maradhatott el így végignyaltam a száját, amit melesleg nagyon élveztem. |
Savina
- Jutalom? - csillant fel még jobban a szemem. Halkat nyögtem. - És még én vagyok a lusta és dagadt farkas... - motyogtam. A kérdésén elgondolkoztam, pntosabban azon, hogy válaszoljak-e. Nem tudtam, mire vélné azt, ha kimondanám a gondolataimat, de úgy tűnt, hogy nem bánná, ha szavakba önteném azt, ami a fejemben kavarog, főleg azzal kapcsolatosan, amit most művelt velem. - Na, jó... Azon gondolkoztam, hogy milyen rossz apa lennél... - hajtottam kicsit oldalra a fejem. |
Sky
- Van ám, jutalmat is kaphatsz - kacsintottam kedvesen rá. Majd ismét a fejemet ráztam - Nem leszünk ám így jóba kedves. Válaszolj csak szépen - most feláltam és kicsit helyezkedtem majd ráültem az alattam fekvő nőstény hasára. Vigyorgó képpel néztem le rá, hogy ehhez vajon mit szól. - Szóval akkor min is gondolkoztál? - tettem fel újra a kérdést a füléhez hajolva. |
Savina
- Van más lehetőség is? - kérdeztem fénylő szemekkel. Halkan nyüszítve fogadtam a harapását, de az a minimális fájdalom is háttérbe szorult az élvezet mellett. - Nem mondom el - mondtam a szemébe nézve. Nagyon kíváncsi voltam, hogy erre milyen büntetést kapok. Ha a többi is ilyen lesz, akkor nem válaszolok egyre sem. |
Sky
A kérdésre elengedtem egy sunyi mosolyt, s megnyaltam a számat. - Jó kis büntetést, de nem lenne túl kellemes ha csak büntetni kéne. - Szememben a fények egyre vadabbak lettek. - Ráadásul kitértél az első kérdés elől, szóval akár meg is mutathatom. - Sunyi vigyorom kiszélesedett ahogy a nyakához hajoltam s az érzékeny részen finoman beleharaptam. Egy pár másodpercig így tartottam, persze figyelve hogy ne okozzak sérülést, majd megnyaltam azt a rész ahol haraptam és újra felegyenesedve lestem a reakcióját. Majd ismét feltettem a kérdést - Szóval ott tartottunk hogy min gondolkoztál? - emlékeztettem |
Savina
- Igaz, főleg most, hogy össze kell velük fognunk a Skielea ellen - mentem vissza kicsit negatívba. Amikor fordított rajtunk, elmosolyodtam. Szemében különös fény csillant, de a mosolya megint ugyanolyan maradt, mint mindig, kisgyerekes, de szépfiús. Én is elkezdtem vigyorogni. Megnyaltam a szám szélét a kijelentésére és úgy gondoltam, húzom egy kicsit az agyát. - Milyen büntetés? |
Sky
Csak elvigyorodtam. - Tudod az alfájuk jó barátom, már kis koromba is sokszor csatangoltam el, hogy kibújak a feladatok alol, és egyszer vele futottam őssze jól megvoltunk és barátok lettünk, így szinte mindig szívesen látnak ott. Mellesleg nem mondanám őket ellenségas falkának, azok Aeláék, ők inkább társ falka, akikel osztozunk a völgyön. - Meséltem még az én szép kis életemről - De most ne rólam beszéljünk, alig tudok valamit rólad. - Összeszedtem magam és fordítottam a kockán, vagyis nekirugaszkodtam és átgördültem Savinán ezzel most már én kerültem felülre. Csibész mosolyal az arcomon, ártarlanságot sugároztam, de a tekintetem tele volt komiszságal. - Ne térj ki a válaszok elől, mert akkor büntetést kapsz. - Szemeben csillant egy különös fény, s csak egyre jobban mosolyogtam. - Szóval min is gondolkoztál? - kezdtem a kikérdezését. |
Savina
- Nem baj... majd kitalálom, hogy úszhatom meg a támadásukat - mondtam vigyorogva, bár ezt ő nem láthatta, de mindegy. - New Moon? Ekkora nőcsábász vagy? Még az ellenséges falka is? - csodálkoztam rá Sky karizmájára, amivel leveszi a nőstényeket a lábaikról. Vagy őt veszik le a nőstények, bár ez eddig (remélem), csak nekem sikerült, úgyhogy valamit csak tudok. Éreztem, hogy valamin nagyon elgondolkodik, most pedig teljesen más volt, mint szokott lenni. Az állandóan csibész mosolyú, mindig boldog farkasból valami más lett. A boldogság megmaradt, de ez is változott. A kérdésére kitérő választ adtam, nem tudtam, hogy reagálna, ha tudná, hogy én már a kölykeink nevén gondolkozok. |
Sky
Csak mosolyogtam, nem mertem elsőként megszólalni, mert féltem hogy elszurom, de szerencsére Savina, nem volt olyan tökkelütött mint én. - Hát az összes biztos nem, de lehet hogy páran igen - találtam meg a régi formám, - mondjuk a falkánkból egy páran, és talán még a New Monniak új alfanősténye is. Tudod ő is bír bár nem úgy - vigyorogtam s orromat a bundájába furtam. Az eszem azon járt mit tettem most, és mi lesz a következvénye. Olyan sok ellenállás útán, most megtörtem és közelebb engedtem magamhoz egy nőstény, hogy mi fog kisülni ebből, azt nem tudom, de lehet nem is lesz annyira rosz mint képzeltem. S talám még én is jó leszek neki. - Mond csak mire gondolsz? - tettem fel a kérdés a fülébe suttogva. Azt hogy mi lesz ezután nem mertem megkérdezni még nem. |
Savina
- Az nem lenne jó, ha lelkileg összeomlanál, úgyhogy ez engedélyezve van. És nem vagyok kislány... - forgattam meg a szemem vigyorogva. A nyalintásom után azt is megállapítottam, hogy Sky sem nevezhető rossz ízűnek, de ezzel a "poénnal" mér nem akartam megtörni a pillanat varázsát, így csak csendben hallgattam a körülöttünk hallatszó hangokat a természetből. - Mit gondolsz, nem akar majd az összes nőstény kinyírni engem? - mormoltam a nyakába. Elvégre, talán Ravenna is szerelmes volt belé, fogalmam sincs. Talán igen, talán nem, de most nem ezen akartam gondolkodni... sokkal inkább a kaján. Csak viccelek, Sky-on járt az eszem és azon, hogy milyen rossz apa lenne. |
Sky
Csak öntelten vigyorogtam, a béna poénjára, majd szememet forgatva reagáltam a arra hogy neki sikerült ledöntenie a lábamról. - Ne olyan sietősen kislány, még állok...lelkileg - vihogtam mert, ebben a helyzetben nagyonmáshogy nem állhatam. Hallgattam ahogy az állatokról beszél és megnyaltam a számat igaz ami igaz a völgyben minden varázslatos az állatok húsa is varázslatosan finomabb itt mint máshol. Nevetve fogadtam ahogy magát is fajnak minősítve, finomnak nevezi magát, bár igaz ami igaz nem volt rossz íze. Aztán vissza kaptam a nyalást, és egy pillanatra megdermedtem, s hagytam hogy fejét a nyakamba furja. Rádöntöttem fejem a tarkojára és csöndben vártam, most minden olyan boldog és nyugodt volt. |
Savina
- Szerintem fehér vagyok... De te biztos jobban tudod. - Tudom, ez nem volt jó poén, de most csak ennyire futotta a poén-dollárból... Még egy rossz vicc. - Nekem elég könnyen sikerült, nem mintha ezt bánnám - jegyeztem meg. Ezek szerint tehetséges vagyok Sky lábról való levevésében, vagy nem tudom minek hívjam ezt a jelenséget. Savina-mosoly, ez lesz az. - Na igen, túl sokat eszek... De erre olyan finomak a szarvasok, a nyulak, az őzek, a pockok, a mindenek... - soroltam fel, mikor hirtelen egymás szemébe néztünk és arcon nyalt. Először csak néztem, hogy miii? De utána hoztam a formámat: - ... ezek szerint a Savinák is finomak - fejeztem be a mondandómat és visszanyaltam, majd a fejemet a nyakába fúrtam. Tudtam, hogy Sky-ért a Völgy nőstényeinek fele odavan, sikerült az itt tartózkodásom alatt ezt is megfigyelnem, de ez per pillanat nem érdekelt túlságosan. |
Sky
Csak vigyorogtam a szavain elég rátermett nőstény volt az biztos. - Vörös a kislány - próbáltam kihozni a sodrából, majd tetetett felháborodással válaszoltam a következő mondatára. - Nehogy azt hidd, engem nem olyan könnyű levenni a lábamról, semelyik értelembe, csak ... csak ha letámadnak úgy hogy nem számítok rá. - nevettem fel, mert ez volt részben az igazság a npstény lesből támadott, mindkét értelemben. Aztán jött is a büntetésem, Savina hirtelen valami hülye nevet kiabálva rám "esett". Nevetve próbáltam lerázni magamról, de ez nem volt egyszerű. - Ez nem fair, túl lusta vagy nem bírlak lerázni. - nyafogtam. Amikor felnéztem rá az orrunk összeért, lesunyva a szememet félrenéztem, zavarba hozott ez a nőstény ez hihetetlen. Majd hirtelen felindulásból megnyaltam az aráct és vigyorogva figyeltem a reakcióját. |
Savina
- Nem az a célom... De, ha jobban belegondolok... - gondolkoztam el, majd megráztam a fejem és elnevettem magam. - Aha, persze. Már azelőtt levettelek a lábadról, hogy ez fizikai értelemben is megtörtént volna - néztem a szemébe. Figyeltem, ahogy próbálja védeni magát a nem létező támadásaim elől, de a mancsa alatt azért látszott a szélesen vigyorgó szája. Eszem ágában sem volt elengedni, inkább fokoztam a helyzetet. - BUMM! SAVINA-LAVINA! - csuklottak össze a lábaim, így teljes súlyommal rátehénkedtem "szegényre". |
Sky
Elvigyorodtam arra hogy azt mondta kicsit tökéletes vagyok. Büszke voltam és dagadt a melkasom kb fél percig, amikor is megindult és ellökött. Nevetve hulltam a földre és onnan néztem fel a nőstény csillogó szemébe. - Megadom magam ne bánts! - sipákoltam, majd vigyorogva halkabban hozzá tettem - csak hagytam magam, amúgy nem tudtál volna ledönteni a lábamról - lesunytam a fülem és szinlelt félelemel néztem fel rá hogy ezért vajon milyen büntetést kapok a nagyságos Savinától. Bár probáltam elrejteni a mancsommal valószinüleg észrevette hogy örülten vigyorgok. |
[29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
